Mondhatnánk, a sejtek testünk nyersanyagai. Bár a test legkisebb egységének tekintik, de a sejtben még mindig vannak sejtszervecskék. Például a sejtszervecskék olyan szervek a sejtekben, amelyek a sejtek életben tartásán dolgoznak. Tehát ha a testben van szív, tüdő és vese, akkor a sejtben vannak olyan organellumok, mint a mitokondriumok, riboszómák vagy a sejtmag. Ezen sejtszervecskék mindegyikének megvan a maga funkciója. A test sejtjei mindig regenerálódnak. Tehát az elhalt sejteket új sejtek váltják fel. Ha azonban egy szervben túl sok sérült vagy elhalt sejt van, akkor annak a szervnek a működése megzavarhat.
A sejtszervecskék típusai élőlényekben
Akárcsak a szív, amely a vért pumpálja a testben, vagy a tüdő, amely szabályozza a levegőcserét, a sejtszervecskéknek is fontos saját funkcióik vannak. Például a sejtmagban, amely a genetikai információ tárolására szolgál, a mitokondriumokban, amelyek szerepet játszanak a kémiai energia képzésében, és a riboszómákban, amelyek fehérjéket képeznek. A sejtszervecskék nemcsak az emberben találhatók meg, hanem az állati sejtekben és a növényi sejtekben is. Továbbá itt találhatók a sejtszervecskék típusai, azok funkciói és egyéb magyarázatok az Ön számára.
A sejtszervecskék teljes szerkezete
1. Plazma membrán
A plazmamembrán az a réteg, amely elválasztja a sejtet a környező környezettől. Ez a réteg a sejt védelmét is szolgálja, és a sejtanyag be- és kimozdulásának eszközeként is szolgál. A plazmamembrán belsejében található a citoplazma, amely az a folyadék, amelyben a többi sejtszervecske található. A citoplazmában a sejtaktivitás nagy része is végbemegy.
2. Mag
A sejtmag a sejt magja vagy a sejt parancsközpontja. Az emberi testben a sejtmag az agyhoz hasonlítható. Ez a sejtorganellum a sejt DNS tárolására szolgál. Ezen kívül számos más szerepe is van, mint például a sejtekben előforduló összes tevékenység szabályozása, beleértve a sejtnövekedést és az anyagcserét. A mag belsejében van egy kis rész, az úgynevezett nucleolus. Ez a rész az RNS helye, amely a DNS-ből a sejt minden részébe parancsokat továbbít.
3. Riboszómák
A riboszómák a sejtekben jelen lévő fehérjegyárak. A fehérje a sejtek által a túléléshez használt fontos összetevő. A riboszómák fehérjéket dolgoznak fel vagy szintetizálnak az RNS utasításai alapján.
A mitokondriumok részletes leírása
4. Mitokondriumok
A mitokondriumok olyan sejtszervecskék, amelyek energiaközpontként működnek. Ebben a részben a szervezetbe jutó glükóz energiamolekulákká, úgynevezett adenozin-trifoszfáttá vagy ATP-vé alakul. Ez az ATP lesz a sejt "üzemanyaga", hogy minden funkcióját elláthassa.
5. Endoplazmatikus retikulum
Az endoplazmatikus retikulum (ER) egy sejtorganellum, amely tovább osztható két részre, nevezetesen durva ER-re és sima ER-re. A durva ER funkció segíti a fehérjék termelését, különösen azokat, amelyek a sejten kívülre kerülnek, míg a sima ER funkciói lipidek vagy zsírok termelésére szolgálnak.
6. Golgi-készülék
Ha a durva ER-ből származó fehérje még módosítást vagy további feldolgozást igényel, akkor a komponens átkerül a Golgi-készülékbe. Ezen a szakaszon keresztül a fehérje exportálódik a sejtből.
A lizoszómális részek részletesen
7. Lizoszómák
A lizoszómák a sejt újrahasznosítási központjai. Ezek a sejtszervecskék enzimeket tartalmaznak, amelyek lebontják a sejtmembránon áthaladó különféle komponenseket, és szétválogatják azokat, így újra felhasználhatók.
8. Peroxiszómák
Ha vannak zsírsavak, amelyek bejutnak a sejtekbe, ezek az összetevők lebontásra kerülnek felhasználásra. Ez a hasítási folyamat maradékot eredményez, amelyet el kell távolítani. Itt jönnek szóba a peroxiszómák. Ez a sejtszervecskék arra is szolgál, hogy megvédje a szervezetet a reaktív oxigénfajtáknak (ROS) nevezett molekuláktól, amelyek elpusztíthatják a sejteket. Normál körülmények között a sejtek valóban metabolikus termékként termelik a ROS-t. A normál mennyiségű ROS-t a peroxiszómák továbbra is felszabadíthatják. Ha azonban az ember illegális kábítószert fogyaszt, dohányzik és gyakran van kitéve sugárzásnak, megnőhet a ROS mennyisége a sejtekben, így nem lehet mindegyiket eltávolítani a sejtekből. Ennek eredményeként sejtkárosodás lép fel.
9. Centrioles
A centriolok olyan sejtszervecskék, amelyek állatokban és gombákban találhatók. Ez az organellum szerepet játszik a sejtosztódásban, a kromoszómák mozgásában és a sejtmozgásban.
A növényi sejtszervecskék részletes képe
10. Plasztidok
A plasztidok tipikus sejtszervecskék a növényekben, és három típusból állnak, nevezetesen kloroplasztiszokból, kromoplasztiszokból és leukoplasztokból.
• Kloroplaszt
A kloroplasztok a fotoszintézishez használt pigmentek részei, nevezetesen a klorofill vagy a levélzöld anyag, valamint a karotinoidok vagy sárga vagy narancssárga színezékek a levelekben.
• Kromoplaszt
A kromoplasztok olyan plasztiszok, amelyek nem tartalmaznak klorofillt. Általában ez a rész sárga, piros, narancssárga vagy barna. A virágokban a kromoplasztok vonzó színt adnak a rovarok számára, amelyek meglátogathatják a beporzást.
• Leukoplaszt
A kloroplasztiszoktól és kromoplasztoktól eltérően a leukoplasztok egyáltalán nem tartalmaznak színezéket. Ez a rész élelmiszer-tartalékok, például keményítő (szénhidrát) tárolására szolgál. Ez az organellum csak olyan növényi részekben található meg, amelyek nincsenek kitéve fénynek, például a gyökerekben és a gumókban.
11. Vacuole
A vakuólum szintén a növényekben található tipikus sejtszervecskék. A vakuólum folyadékot tartalmaz, és ebben a folyadékban ásványi anyagok, cukrok, savak és egyéb, a sejtekhez szükséges anyagok találhatók.
12. Sejtfal
A növények másik tipikus sejtszerveze a sejtfal. Ez a rész a sejtmembrán külső oldalán található. A sejtfal arra szolgál, hogy megakadályozza, hogy a sejt túl sok vizet szívjon fel.
13. Citoszkeleton
A citoszkeleton a citoplazmában található fehérjerostok, amelyek a sejtek mozgását és stabilitását szabályozzák. Ez az organellum három fő komponensből áll, nevezetesen mikrotubulusokból, köztes filamentumokból és mikrofilamentumokból. [[Kapcsolódó cikk]] Kis méretük ellenére a sejtek és szervszerveik összetett és specifikus funkciókat látnak el. Egészséges sejtek nélkül az emberi szervezetben és más élőlényekben található különböző fontos szervi funkciók nem működnek megfelelően.