Egészség

7 Népszerű gyermekfejlődési elmélet

A gyermekfejlődés elmélete arra utal, hogy a gyerekek hogyan változnak és nőnek gyermekkoruk során. Különféle szempontok vannak benne, a szociális, érzelmi és kognitív szempontoktól kezdve. Érdekes módon ezek ismerete megjósolhatja a gyermek jellemét felnőttkorára. A gyermekek fejlődésének megértésével, majd a kognitív, érzelmi, fizikai, szociális és nevelési szempontok megbecsülésével a születéstől a felnőttkorig. Különféle elméletek kapcsolódnak ehhez, amelyeket különböző alakok kezdeményeztek. Minden elméletnek megvannak a maga elvei.

A gyermekfejlődés-elmélet típusai

Számos olyan elmélet létezik, amelyek alaposabban vizsgálják a gyermek fejlődését:

1. Sigmund Freud elmélete

Sigmund Freud pszichosexuális fejlődéselmélete szerint a gyermekkori élmények és tudatalatti vágyak befolyásolják az ember viselkedését. Freud szerint az ezekben a szakaszokban fellépő konfliktusok a távoli jövőre is hatással lesznek. Továbbá a gyermekfejlődés elméletének Freud változata kimondja, hogy minden gyermek életkorában a vágy vagy a libidó is eltérő lesz. Például 3-5 éves koruktól kezdve a gyerekek felismerik szexuális identitásukat. Majd 5 évesen a pubertásig a szexualitás megismerésével a látens szakaszba lép. Ha a gyermeknek nem sikerül teljesítenie ezt a szakaszt, az hatással lehet a jellemére, amikor felnő. Ráadásul Freud azt is mondta, hogy az ember természetét nagyban meghatározza az, amit 5 éves kora óta átélt.

2. Erik Erikson elmélete

A pszichoszociális elmélet Erik Eriksontól származik, és mindmáig a legnépszerűbbek közé tartozik. Elméletileg egy személy pszichoszociális fejlődésének 8 szakasza van, amelyek a társas interakcióra és konfliktusra összpontosítanak. Ha Freud elmélete a szexuális aspektusra összpontosít, Erikson szerint a társas interakció és a tapasztalat a meghatározó tényező. A gyermek fejlődésének ez a nyolc szakasza a csecsemőkortól a halálig tartó folyamatot írja le. Az egyes szakaszokban felmerülő konfliktusok hatással lesznek a jellemére, mint felnőtt. Minden krízis fordulópont lehet az ember szemléletváltásában, vagy ún zaklatott belső gyermek.

3. Elmélet viselkedés

E perspektíva szerint minden emberi viselkedés a környezeti hatásokra való hivatkozással magyarázható. Ez az elmélet arra összpontosít, hogy a környezeti interakciók hogyan befolyásolják az ember jellemét. A fő különbség más elméletekhez képest az, hogy figyelmen kívül hagyja az olyan szempontokat, mint az érzések vagy a gondolatok. Példák teoretikusokra viselkedés ez John B. Watson, B.F. Skinner és Ivan Pavlov. Egy személy élete során szerzett tapasztalataira összpontosítanak, amelyek szerepet játszanak jellemének formálásában, amikor felnő.

4. Jean Piaget elmélete

Piagetnek volt egy kognitív elmélete a gyermekfejlődésről, és az egyén gondolkodásmódjára összpontosított. Piaget fő gondolata az, hogy a gyerekek másképp gondolkodnak, mint a felnőttek. Emellett a gondolkodási folyamatot is fontos szempontnak tekintik, amely meghatározza a világ megértésének módját. Piaget kognitív fejlődéselméletében a szakaszok a következőkre oszlanak:
  • 0 hónap-2 év (szenzomotoros stádium)
A gyermekek tudása az érzékszervi észlelésre és a motoros tevékenységre korlátozódik
  • 2-6 év (műtét előtti szakasz)
A gyerekek megtanulják használni a nyelvet, de nem értik a logikát
  • 7-11 év (konkrét működési szakasz)
A gyerekek kezdenek érteni, hogyan kell logikusan gondolkodni, de nem értik az elvont fogalmakat
  • 12 éves felnőtt (formális működési szakasz)
Képes elvont fogalmakon gondolkodni, ezt követi a logikus gondolkodás, a deduktív elemzés és a szisztematikus tervezés képessége

5. John Bowlby elmélete

A szociális fejlődés egyik legkorábbi elmélete, Bowlby úgy véli, hogy a gyermekek és gondozóik közötti korai kapcsolatok fontos szerepet játszanak fejlődésükben. Valójában ez továbbra is hatással lesz a társadalmi kapcsolatokra egész életében. Bowlby elmélete szerint a gyerekek úgy születnek, hogy szükségük van rá mellékleteket vagy vonzalom. Ezért a gyerekek mindig a gondozóik közelében akarnak lenni, hogy aztán védelmet és szeretetet kapjanak.

6. Albert Bandura elmélete

Albert Bandura pszichológus a szociális tanulás elméletét terjesztette elő, amely szerint a gyerekek információhoz jutnak és készségek a körülöttük lévő emberek viselkedésének megfigyelésével. Ennek megfigyelésének azonban nem kell mindig közvetlennek lennie. Azok a gyerekek, akik más emberek vagy kitalált karakterek viselkedését látják könyvekben, filmekben és másokban, szociális szempontokat is tanulhatnak. Ennek a példának a megfigyelése és látása Bandura elméletének fontos részévé vált.

7. Lev Vigotszkij elmélete

Vigotszkij egy olyan elméletet kezdeményezett, amely nagyon befolyásos volt, különösen az oktatás területén. Szerinte a gyerekek aktívan tanulnak közvetlen tapasztalatok révén. Ez a szociokulturális elmélet azt is kimondja, hogy a szülők, a gondozók és a kortársak is fontos szerepet játszanak. Ez az elmélet hangsúlyozza, hogy a tanulás olyan folyamat, amelyet nem lehet elválasztani a társadalmi szempontoktól. A más emberekkel való interakción keresztül itt zajlik le a tanulási folyamat. A gyermekek fejlődésének hét elmélete közül nem mindegyik tekinthető relevánsnak a jelenlegi helyzetben. Különféle elméletek és nézőpontok kombinálhatók, hogy megértsük, hogyan nőnek, cselekszenek és beszélnek a gyerekek. [[Kapcsolódó cikk]]

Megjegyzések a SehatQ-tól

Természetesen más tényezőket is figyelembe kell venni, mint például a fizikai és szellemi növekedést. A gyermek fejlődésével és annak szakaszaival kapcsolatos további megbeszélésekhez: kérdezze meg közvetlenül az orvost a SehatQ családi egészségügyi alkalmazásban. Töltse le most itt: App Store és Google Play.
$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found