Az ételfesték használata olyan, mint a polírozás
smink az arcodon. Igen, a színezékek valóban megszépíthetik az ételeket vagy italokat, valamint felkeltik az ízlelőbimbókat, így Ön jobban érdekli ezeket az ételeket. Indonéziában az élelmiszer-színezékek használatát az Egészségügyi Minisztérium és az Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Ügynökség (BPOM) szigorúan szabályozza. A szabályozás szerint az élelmiszer-színezékeket természetes és szintetikus élelmiszer-színezékekre osztják. Óvakodnia kell az olyan élelmiszerektől, amelyeket más célra festenek, például a textilfestékeket. Ennek az az oka, hogy az élelmiszerek káros vegyszerekkel való színezése káros lehet az egészségére.
Természetes és szintetikus ételfesték
A BPOM szerint a természetes színezékek olyan élelmiszer-adalékanyagok, amelyeket növényekből, állatokból, ásványi anyagokból vagy más természetes forrásokból extrakcióval, izolálással vagy származékképzéssel (részleges szintézissel) állítanak elő. A természetes élelmiszer-színezék vitathatatlanul a legrégebbi „kozmetikai” élelmiszer, mert régóta használják. Eddig a természetes ételfestékek használata is biztonságosabbnak számított, és minimális mellékhatásokkal jár. A természetesnek minősített színezékek bizonyos típusai olyan anyagokat tartalmaznak, mint például:
- Karotin (sötétvörös, sárga vagy narancssárga): Ez a természetes élelmiszer-színezék megtalálható a hasonló színű gyümölcsökben vagy zöldségekben, például sárgarépában, édesburgonyában és sütőtökben. A karotin egy zsírban oldódó festék, így alkalmas különféle tejtermékek színezésére.
- Klorofil (zöld): ez a szín minden zöld növényben megtalálható, beleértve a spenótot és a menta leveleit is. A klorofill fontos szempont a növények számára, mert a fotoszintézis folyamatában használják.
- Antocianinok (lila és kék): Ezeket a természetes élelmiszer-színezékeket általában gyümölcsökből nyerik, például szőlőből, áfonyából és áfonyából. Ez a festék képes feloldódni vízben, ezért a legjobb agar készítéséhez, üditő ital, és szirup.
A BPOM a három természetes színezék mellett megemlíti azokat a természetes élelmiszerfestékeket is, amelyeket felhasználásra kész termékekké dolgoztak fel, és rendelkeznek BPOM forgalmazási engedéllyel. Ezek a színezékek közé tartozik a kurkumin, a riboflavin, a karamell, a répavörös és a titán-dioxid. Eközben a szintetikus élelmiszer-színezék is biztonságosan használható, amennyiben élelmiszer-adalékanyagokhoz szánják, és nem használják túlzottan. A BPOM 11 féle szintetikus színezéket tart biztonságosnak, nevezetesen: 1. Tartrazine CI. Nem. 19140 (Tatrazin) 2. Sárga kinolin CI. Nem. 47005 (Kinolin sárga) 3. Sárga FCF CI. Nem. 15985 (Sunset yellow FCF) 4. Carmoisin CI. Nem. 14720 (Azorubin (karmoisin)) 5. Ponceau 4R CI. Nem. 16255 (Ponceau 4R (cochineal red A)) 6. Eritrozin CI. Nem. 45430 (eritrozin) 7. Vörös allura CI. Nem. 16035 (Allura vörös AC) 8. Indigotin CI. Nem. 73015 (Indigotin (indigókármin)) 9. Kék gyémánt FCF CI No. 42090 (Brilliant kék FCF) 10. Zöld FCF CI. Nem. 42053 (Fast green FCF) 11. Csokoládé HT CI. Nem. 20285 (barna HT). [[Kapcsolódó cikk]]
Veszélyes ételfesték
Legalább két káros ételfestéket érdemes kerülni.
1. Rodamin B
Ezt a festéket valójában papír, textil, szappan, fa és bőr festésére használják. A rodamin B-t gyakran használják reagensként is a laboratóriumban bizonyos higanyt használó vegyszerek tesztelésére. Fizikailag a rodamin B zöld kristályos szilárd vagy vöröseslila por, míg a kapott szín feltűnő kékesvörös. Amikor például táplálékkal bekerül az emberi szervezetbe, a rodamin B mérgezést okozhat a szervezetben, és rákos sejtek megjelenését idézheti elő.
2. Metanil sárga
Ez a festék textilekben és festékekben használt festék, és a semlegesítési reakciók (sav-bázis) indikátoraként is használható. A metanolsárgát metanolsavból és difenil-aminból állítják elő, amelyek élelmiszerfestékként történő felhasználásuk károsak. Amikor ezek a káros vegyszerek bejutnak az emberi szervezetbe, előfordulhat, hogy a káros reakciók nem azonnal érezhetők. A vegyi anyagok hosszú időn keresztül történő felhalmozódása azonban daganatok megjelenését eredményezheti a májban, a hólyagban, az emésztőrendszerben vagy a bőrszövetben.
