A dejavu-t úgy definiálják, mint azt az érzést, hogy pontosan olyan helyzetben voltál, mint a jelenlegi helyzetben. Mintha hirtelen felbukkant volna egy múltbeli emlék a jelenlegi helyzetről. A déj vu jelenségét nemtől függetlenül gyakran sokan tapasztalják. Azt mondhatjuk, hogy háromból kettő tapasztalt már déj vu-t élete során.
Tények a deja vu-ról
A deja vu olyan állapot, amelyben jól érzi magát a körülötte lévő körülmények között. Úgy érzed, te is pontosan ugyanígy élted át ezt, pedig valószínűleg az első élményed, amit most átélsz. Ez az esemény 10-30 másodpercig tarthat, és többször is előfordulhat különböző helyeken. Ha ez megtörténik veled, nem kell pánikba esni, mert egyes tanulmányok szerint két-három olyan ember is átéli újra, aki átélte a déj vu-t. A dejavu más néven „déjà vu” a francia szóból származik, jelentése „már láttam”. Valójában még mindig sok megfejtetlen rejtély van a deja vu jelenségével kapcsolatban. A következő tények azonban ismertek: 1. Az életkor hatása
A deja vu gyakoribb a fiatalok körében. Ez a jelenség az életkorral egyre kevésbé lesz tapasztalható. 2. Nem tudja a nemét
A nők és a férfiak is viszonylag azonos gyakorisággal tapasztalhatják meg a déj vu-t. Egyik nemi csoport sem tapasztalta ezt gyakrabban vagy ritkábban. 3. Az iskolai végzettség és a társadalmi-gazdasági helyzet hatása
Számos tanulmány alapján a déj vu-t gyakrabban tapasztalják olyan emberek, akik magasabb társadalmi-gazdasági csoportokból származnak, és magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. 4. Az utazás gyakorisága
Azok, akik gyakrabban utaznak, hajlamosabbak a déj vu-ra. Minél többet utazol, annál valószínűbb, hogy megtapasztalod a déj vu-t. Egyes tanulmányok szerint a déj vu a soha nem utazó emberek 11%-ánál fordul elő. Míg az évente 1-4 alkalommal utazó embereknél a déj vu 41%-ánál fordul elő. Az évente több mint ötször utazó csoportban pedig 44%-uk tapasztalt déj vu-t. 5. A stressz és a fáradtság hatásai
Számos más tanulmány kimutatta, hogy a déj vu gyakoribb, ha az ember fáradt, stresszes, vagy mindkettőt megtapasztalja. 6. A gyógyszerek hatásai
Bizonyos gyógyszerek növelhetik a déj vu jelenség előfordulásának esélyét. Egy tanulmány beszámol egy esetről, amikor egy mentálisan egészséges felnőtt férfi ismételten déj vu-t tapasztalt gyógyszerszedés közben. amantadin és fenilpropanol-amin együtt az influenza kezelésére. A deja vu kockázati tényezői
A Dejavu egy gyakori jelenség, amelyet sok ember tapasztal, de nem sok kutatást végeznek ebben a témában. Eddig a déj vu okai olyan embereknél, akik nem szenvednek pszichózisban vagy temporális lebeny epilepsziában, négy csoportba sorolhatók: 1. Figyelem faktor
A figyelem alapú magyarázatok azt sugallják, hogy a déj vu akkor fordulhat elő, amikor a kezdeti észlelés akkor következik be, amikor az ember figyelme csökken. Ezután ez az észlelés addig folytatódik, amíg a személy figyelme meg nem telik. Például a deja vu akkor fordulhat elő, amikor bezárja a ház ajtaját, és akkor figyelme rövid időre elterelődik a ház körüli macskák hangjaitól. Amikor újra a kerítés bezárására összpontosít, az ajtó bezárásakor az első érzés olyan volt, mintha megtörtént volna. A két felfogást elválasztó figyelemelvonásnak nem kell hosszú távúnak lennie. Néhány másodperc is elég ahhoz, hogy deja vu hatást keltsen. 2. Memóriafaktor
Az emlékezeti tényezőkön alapuló elmélet azt feltételezi, hogy a déj vu kiváltó oka a jelenlegi tapasztalat néhány részletének emléke. De ennek az emléknek a forrása feledésbe merült. Ez a feltételezés azért merül fel, mert az emberek számtalan dolgot látnak napközben az életük során. Amikor a szemünk lát valamit, agyunk nem feltétlenül fordít teljes figyelmet és érzékeli azt. Amikor legközelebb meglátsz valamit, a korábban látottakkal kapcsolatos információk felvillannak az agyadban, és deja vu hatást keltenek. 3. Kettős feldolgozási tényező
A déj vu kettős feldolgozás miatti magyarázata arra utal, hogy két, általában szinkronban zajló kognitív folyamat pillanatnyilag nincs szinkronban. Például az ismerősség érzése és az információ felidézésének folyamata az agyban nincs összhangban, vagy az észlelés és a memória hirtelen nincs szinkronban. 4. Neurológiai tényezők
A neurológiai tényezők magyarázata a déj vu okaként azt sugallja, hogy ez a jelenség a halántéklebeny enyhe görcsrohamainak következménye olyan embereknél, akik nem szenvednek epilepsziában. A szemek, fülek és más, az agyban magas szintű feldolgozóközpontokkal rendelkező észlelési szervek közötti idegi átvitel késése szintén kiválthatja. Több feldolgozási tényező és neurológiai tényező nem vizsgálható tovább. Ennek az az oka, hogy a tudósok nem találtak olyan technológiát, amely elég kifinomult lenne a vizsgálatok elvégzéséhez. [[kapcsolódó cikk]] Míg a figyelem és a memória tényezőit az agykognícióval kapcsolatos meglévő tudományos bizonyítékok támasztják alá. Ez a két tényező még empirikusan tesztelhető. Ezért nincs olyan konkrét kutatás, amely valóban bizonyítaná a déj vu jelenségét. Úgy gondolják, hogy sok tényező a kiváltó ok.
