A glikogenezis, a glikogenolízis és a glükoneogenezis olyan folyamatok, amelyeket a szervezet végez a normál glükóz- vagy vércukorszint fenntartása érdekében. Ezt a három folyamatot bizonyos hormonok szekréciója szabályozza a szervezetben. Ezek a hormonok szerepet játszanak a különböző enzimek stimulálásában a glikogén képzésében vagy lebontásában, valamint a glükóz termelésben. Tudjunk meg többet a glikogenezis, a glikogenolízis és a glükoneogenezis folyamatairól a szervezetben.
Glikogenezis
A glikogenezis a glikogén glükózból vagy vércukorból történő képzésének folyamata. A glükózt a szervezet energiatermelésre használja. Ez a folyamat akkor következik be, amikor megemelkedik a vér glükózszintje, például étkezés után. A megnövekedett glükózszint hatására a hasnyálmirigy inzulin hormont választ ki. Ez a hormon ezután stimulálja a glikogén-szintáz enzimet, hogy elindítsa a glikogenezis folyamatát. A folyamat végén a glükóz glikogén formájában raktározódik a májban és az izmokban.
1. A glikogenezis funkciója
A glikogenezis folyamata arra szolgál, hogy glükózból glikogént képezzenek, így ezek a molekulák tárolhatók és később felhasználhatók legyenek, amikor a szervezet nem rendelkezik glükózzal. A tárolt glikogén nem azonos a zsírral, mert ezt a molekulát gyakran étkezések között használják fel, amikor a vércukorszint csökken. Ebben az esetben a szervezet glikogéntartalékokat vesz fel, hogy glükózt termeljen a glikogenolízis folyamatán keresztül.
2. A glikogenezis folyamata
A glikogenezis folyamata akkor kezdődik, amikor a sejtben túl sok glükóz van. Az alábbiakban ennek a folyamatnak a részletes magyarázata.
- Először is, a glükózmolekula kölcsönhatásba lép a glükokináz enzimmel, amely foszfátcsoportot ad a glükózhoz.
- A foszfátcsoport ezután a foszfoglükomutáz enzim segítségével átkerül a molekula másik oldalára.
- Egy harmadik enzim, az UDP-glükóz pirofoszforiláz veszi fel ezt a molekulát, és glükóz-uracil-difoszfátot hoz létre. A glükóz ezen formája az uracil nukleinsav mellett két foszfátcsoportot tartalmaz.
- Egy speciális enzim, a glikogenin, megköti a glükóz-uracil-difoszfátot a glükóz UDP-difoszfáttal, így rövid láncokat képez.
- Körülbelül nyolc molekulalánc összekapcsolódása után más enzimek lépnek be, hogy befejezzék ezt a folyamatot.
- Ezt követően a glikogén-szintáz hozzáadódik a lánchoz, és a glikogén elágazó enzimek elősegítik az elágazások létrehozását a láncban. Ez a folyamat sűrűbb makromolekulákat képez, így hatékonyabbá válik az energiatárolás a szervezetben.
[[Kapcsolódó cikk]]
Glikogenolízis
A glikogenolízis a glikogénmolekulák glükózzá vagy vércukorrá történő lebontásának folyamata. A glikogén alapvetően hosszú láncú glükóz formájában tárolt energia. A glikogenolízis folyamata előfordulhat izom- és májsejtekben, amikor a szervezetnek több energiatermelésre van szüksége.
1. A glikogenolízis funkciója
A glikogenolízis feladata, hogy energiát termeljen, amikor a szervezet éhes és nincs táplálék. A glikogenolízis során a glikogénből glükóz képződik, amelyet aztán energiatermelésre használnak fel. Ez a folyamat akkor is fenntarthatja a glükózszintet a vérben, amikor éhes, és nem kerül élelmiszer a szervezetbe.
2. Glikogenolízis folyamat
A glikogenolízis folyamatát a szervezetben lévő hormonok szabályozzák. Az idegi jelek a myocytákban (izomsejtekben) is szerepet játszhatnak. A glikogenolízis különböző testállapotokra reagálhat, mint például:
- Amikor a vércukorszint csökken (pl.
- Amikor a szervezet adrenalin hormont termel, amikor fenyegetéssel vagy sürgősséggel szembesül.
Számos különböző enzim vehet részt a glikogenolízisben. A glikogenolízis folyamatában részt vevő egyik enzim a glikogén-foszforiláz enzim.
- A glikogén-foszforiláz enzim a foszforilcsoport helyettesítésével megszakítja a glükózt a glikogénnel összekötő kötést. Ebben a szakaszban a glikogén a glükózt glükóz-1-foszfáttá bontja.
- A foszfoglükomutáz enzim ezután a glükóz-1-foszfátot glükóz-6-foszfáttá alakítja. Ez annak a molekulának a formája, amelyet a sejtek az adenozin-trifoszfát (ATP) előállításához használnak, amely a szervezet sejtjeinek energiahordozója.
- A glikogén elágazó enzimek az összes glükózmolekulát más ágakba mozgatják, kivéve azt az egyet, amely glikogén-csatlakozásban van más ágakhoz.
- Végül az alfa-glükozidáz enzim eltávolítja az utolsó glükózmolekulát, ami viszont eltávolítja a glükózmolekula ágát.
Glükoneogenezis
A glükoneogenezis a szénhidrátoktól eltérő forrásokból származó új glükózmolekulák szintézisének vagy képződésének folyamata. A legtöbb ilyen folyamat a májban, egy kis része pedig a vesekéregben és a vékonybélben játszódik le.
1. A glükoneogenezis funkciója
A glükoneogenezis feladata az egészséges vércukorszint fenntartása, amikor az ember nem evett vagy éhes. A cukorszintet fenn kell tartani, hogy azt a sejtek felhasználhassák az ATP energiamolekula előállítására. Ha nem kerül élelmiszer a szervezetbe, a vércukorszint alacsony lesz. Ebben az időben a szervezetnek nincs élelmiszerből származó felesleges szénhidrátja, amely glükózra bontható. A glükoneogenezis folyamatával a szervezet más molekulákat is felhasználhat glükózként, például aminosavakat, laktátot, piruvátot és glicerint.
2. A glükoneogenezis folyamata
Az alábbiakban bemutatjuk a szervezetben végbemenő glükoneogenezis folyamat lebomlását.
- A glükoneogenezis a mitokondriumokban vagy a máj vagy a vese citoplazmájában kezdődik. Először is két piruvát molekula karboxilezésen megy keresztül, így oxálacetát keletkezik. Ehhez egy molekula ATP (energia) szükséges.
- Az oxaloacetátot ezután a NADH maláttá redukálja, hogy ki tudja szállítani a mitokondriumokból.
- A mitokondriumok elhagyása után a malát visszaoxidálódik oxálacetáttá.
- Az oxálacetát ezután a PEPCK enzim segítségével foszfoenolpiruvátot képez.
- A foszfoenolpiruvát fruktóz-1,6-biszfoszfáttá, majd fruktóz-6-foszfáttá alakul. A folyamat során ATP-t is használnak, ami lényegében fordított glikolízis.
- A fruktóz-6-foszfátot ezután a foszfoglükoizomeráz enzim segítségével glükóz-6-foszfáttá alakítják.
- Ezután a glükóz-6-foszfátból glükóz képződik a sejt endoplazmatikus retikulumában a glükóz-6-foszfatáz enzimen keresztül. A glükóz képzéséhez a foszfátcsoportot eltávolítják, és a glükóz-6-foszfátot és az ATP-t glükózzá és ADP-vé alakítják.
Ez a glükoneogenezis, a glikogenezis és a glikogenolízis folyamata és funkciója. Ezen folyamatok mindegyike különböző szervekben, különböző testkörülmények között játszódhat le, és különböző típusú enzimeket érint. Ha egészségügyi problémáival kapcsolatban kérdései vannak, közvetlenül a SehatQ családi egészségügyi alkalmazáson kérdezheti meg orvosát. Töltse le a SehatQ alkalmazást most az App Store vagy a Google Play áruházból.
