A Mandela-effektus az a jelenség, amikor valami rosszra emlékezünk, amiről végül azt hiszik, hogy az igazság. A Mandela-effektus nagyon népszerűvé vált, mert sokan tapasztalták. Ez a helyzet azokra a hiedelmekre vonatkozik, amelyeket igaznak gondolnak, holott valójában hamisak vagy soha nem fordultak elő. Mi okozhatja valójában ezt a jelenséget?
Ismerje meg a Mandela-effektust
A Mandela Effect kifejezést Fiona Broome népszerűsítette, aki egy prominens dél-afrikai elnök, Nelson Mandela nevét vette fel. Úgy véli, hogy Nelson Mandela az 1980-as években halt meg, miközben börtönben volt. A helyzet az, hogy Nelson Mandela csak 2013-ban halt meg. Fiona Broome emlékszik minden Nelson Mandela halálával kapcsolatos hírre, egészen a felesége halála napján tartott beszédéig. Sajnos mindaz, amire emlékezett, valójában nem történt meg. Még furcsább, hogy sokan hisznek Nelson Mandela "ál"halálában is. Nelson Mandela a halálhír után is él. 1994 és 1999 között Dél-Afrika elnöke is volt. A mandela-effektus oka az emberen jelenik meg
Hogyan fordulhat elő ez a jelenség? Számos oka van annak, hogy a Mandela-effektus egyéneknél és nagyobb embercsoportoknál is megjelenhet. Íme néhány oka a Mandela-effektusnak: 1. Hamis emlék
A téves emlékezés meglehetősen gyakori az emberben. Ez azért fordulhat elő, mert az ember memóriája nem működik túl objektív kameraként egy esemény rögzítésére. Egy személy emlékezhet egy eseményre vagy eseményekre, de nem túl pontos leírásban. 2. Kollektív hibás emlékek
Magabiztosabb lesz, ha már többen elhiszik az emléket. Például emberek egy csoportja úgy mond ki egy szót, hogy azt mások könnyebben megjegyezzék. Ez tisztábbá teszi az emléket, még akkor is, ha valójában rossz. 3. Konfabuláció
A konfabuláció az emlékezet hiányait olyan történetekkel tölti be, amelyek nem teljesen igazak és nem teljesen hamisak. Sok vélemény szerint a konfabuláció őszinte hazugság. Ezt a konfabulációs technikát valójában agyi rendellenességekkel küzdő emberek kezelésére használják. A konfabulációnak ez a módszere azonban úgy gondolja, hogy segít valakinek emlékezni egy olyan eseménysorozatra, amely a legvalószínűbb. Sajnos ez valójában kiváltja a Mandela-effektust, mert valaki összeadja, kivonja vagy akár ki is csavarja az emlékeit. 4. Alapozás
Alapozás egy módja annak, hogy befolyásolja a személy reakcióját egy tárgyra vagy eseményre. Ez olyan, mintha több kifejezést összekapcsolnánk, amelyek egy vagy két dologra vonatkoznak. Alapozás nagymértékben befolyásolhatja az ember memóriáját. Egy sugalmazóbb kifejezés hatással lehet az ember emlékezetére, mint egy általánosabb előfeltevés. Hogyan lehet felismerni a Mandela-effektus megjelenését?
Maga a Mandela-effektus megjelenhet, amikor megpróbál emlékezni a idézet filmekben vagy dalszövegekben. Az is előfordulhat, hogy elfelejt megjegyezni egy részletet vagy egy személy nevét, függetlenül attól, hogy az „e” vagy „a” betűt használja. Őszintén szólva nagyon nehéz lenne azonosítani az igaz vagy hamis emlékeket. Az egyetlen módja annak bizonyításának, hogy megtudja az emlék igazságát, amelyben hisz. Megkérdezhet másokat, vagy kereshet megbízható webhelyeken. Sajnos még az is, ha megkérdezünk másokat, más tévhitekhez vezethet. Ennek elkerülése érdekében módosíthatja a kérdés menetét, hogy a személy elmeséljen egy kis történetet, ahelyett, hogy csak "igen" vagy "nem" válaszolna. [[Kapcsolódó cikk]] Megjegyzések a SehatQ-tól
A Mandela-effektus akkor fordulhat elő, amikor megpróbál emlékezni valamire. Szerencsére ez a Mandela-effektus nem túl veszélyes, ha még kis környezetben van. Azonban mindig jó ötlet először megkérdezni vagy megkeresni az igazságot, ha kétség támad a szívében. A Mandela-hatás további megbeszéléséhez forduljon közvetlenül kezelőorvosához a címen HealthyQ családi egészségügyi alkalmazás . Töltse le most itt: App Store és Google Play .
