Egészség

Teljes körű információ az emberi idegrendszerről és a fenyegető betegségekről

Tudtad, hogy az emberi testben körülbelül 10 milliárd idegsejt van, amelyek folyamatosan dolgoznak? Igen, ezek az idegsejtek szinergikusan rögzítik és elosztják az információkat a szervezetben elektromos jelek vagy bizonyos kémiai reakciók révén az emberi idegrendszerben. Az idegrendszer két részre oszlik, nevezetesen a központi (centrális) és a perifériás (perifériás) idegrendszerre. A központi idegrendszer az agyban és a gerincvelőben található idegsejtek kombinációja, míg a perifériás idegrendszer azok az idegsejtek, amelyek információt továbbítanak az agyból és a gerincvelőből, illetve a test minden tagjához.

Az ember központi idegrendszerének megértése

Az emberi idegrendszer kulcsfontosságú, mert az agy és a gerincvelő sejtjei szabályozzák a mozgást, a szívritmust, bizonyos hormonok felszabadulását és a testhőmérsékletet. Az agy különösen képes irányítani az emberi test minden tevékenységét. A központi idegrendszer fontos szerepe, hogy az agyat és a gerincvelőt kemény csontokkal védje. Az agyat a koponyacsontok fedik, míg a gerincvelőt a gerinc védi. Arról nem is beszélve, hogy vannak extra védelmet nyújtó membránrétegek, az úgynevezett agyhártya. Van egy speciális folyadék, az úgynevezett cerebrospinális folyadék is, amely eltávolítja az anyagcsere salakanyagokat, miközben egészségesen tartja az agyban és a gerincvelőben található idegsejteket. Az emberi idegrendszer nagyon megzavarhatja, ha a központi idegrendszer zavart szenved. Néhány egészségügyi probléma, amely megtámadhatja a központi idegrendszert:
  • Sérülés: a fej vagy a gerincvelő traumáját általában baleset vagy ütközés okozza, melynek különböző tünetei vannak, a kognitív funkciók, az érzelmek károsodásától a bénulásig.

  • Fertőzés: számos káros mikroorganizmus megtámadhatja az emberi idegrendszert ezen a központi részen, például cryptococcus agyhártyagyulladást okozó baktériumok (agyhártyagyulladást okozó), protozoon baktériumok (malária), TB-mikobaktériumok, gombás és vírusos fertőzések.

  • Idegsejt degeneráció: egyes esetekben a központi idegrendszer degenerálódhat, például Parkinson-kór miatt.

  • Szerkezeti rendellenességek: nevezetesen a fej vagy a gerinc területén lévő rendellenességek, amelyek általában veleszületett születési rendellenességek miatt fordulnak elő, mint például az anencephalia, amely olyan állapot, amikor a koponya és az agycsontok egy része születése óta nem érintetlen.

  • Tumor: Lehet rosszindulatú daganat (rák) vagy jóindulatú daganat (csomó), de mindkettő károsíthatja az emberi idegrendszer egészének munkáját, és a daganat növekedési helyének megfelelő tüneteket okozhat.

  • Autoimmun betegség: akkor fordul elő, amikor az emberi immunrendszer megtámadja a szervezet egészséges sejtjeit.

  • Vonások: az, amikor az agy vérellátásában elzáródás áll be, aminek következtében az agy oxigénhiányt szenved, és bizonyos agyterületek leállnak.

Az ember perifériás idegrendszerének megértése

A perifériás vagy perifériás idegrendszer olyan idegsejtek, amelyek nem szerepelnek az agyban vagy a gerincvelőben. A perifériás idegek 43 pár motoros, szenzoros és autonóm idegből állnak, és felelősek az érzékelés, a mozgás és a mozgáskoordinációs funkciók szabályozásáért. Ezek az idegek összekötik az agyat és a gerincvelőt a testben szétszórt többi rendszerrel. A perifériás idegrendszer két részre oszlik, nevezetesen a szomatikus idegrendszerre és az autonóm idegrendszerre. A szomatikus idegrendszer, amelyet néha vázidegrendszernek is neveznek, szenzoros receptorokhoz kapcsolódó idegekből áll, amelyek lehetővé teszik a világ észlelését. A vázizmok lehetővé teszik a szándékos cselekvések végrehajtását is. Másrészt az autonóm idegrendszer az erek, a mirigyek és a belső szervek, például a hólyag, a gyomor és a szív működését szabályozza. A központi idegrendszerhez képest a perifériás idegrendszer érzékenyebb a sérülésekre, mivel nincsenek védelmi rétegei, mint például az agy vagy a gerincvelő. Ha a perifériás idegrendszer egyik idegsejtje megsérül vagy megsérül, egészségügyi problémákkal kell szembenéznie. Ezeket az egészségügyi problémákat a sunderlandi osztályozási rendszer általában kategorizálja, nevezetesen a perifériás idegsérüléseket, amelyeket súlyosságuk szerint osztanak fel. Sunderland besorolási rendszer, többek között:
  • 1. szint: elzáródás van az egyik perifériás idegsejtben, de általában néhány óra vagy néhány nap alatt magától meggyógyul.

  • 2. szint: idegvizsgálattal diagnosztizált perifériás idegrendszer elektromos áramvesztése, de ez az emberi idegrendszer sérülése sem igényel műtétet.

  • 3. szint: a perifériás idegek „elektromos rendszere” sérült, így a felépülési idő kiszámíthatatlan. A műtét során végzett idegvezetési vizsgálatok gyakran meghatározhatják ennek az idegkárosodásnak a diagnózisát, valamint meghatározhatják a kezelés menetét, elegendő-e az idegerek tisztítása (neurolízis), vagy transzplantációra van szükség.

  • 4. szint: ezen a szinten nemcsak az elektromosságot szállító idegek, hanem a környező szövetek is károsodnak, ezáltal az idegsejtek regenerálódását gátolja. Az emberi idegrendszer ilyen szintű károsodásának gyógyulásához transzplantációs műtétet kell végezni.

  • 5. szint: Ezeket a sérüléseket általában szakadásokban vagy súlyos húzódásos sérülésekben találják. Az ideg ketté válik, és az ötödik fokozatú sérülést csak műtéttel lehet helyrehozni.
Ha a perifériás motoros idegrendszer károsodik, az izmok gyengének vagy akár megbénulnak. Mindeközben, ha az érzőidegek sérültek, rendellenes érzéseket fog érezni, például fájdalmat, kóros testhőmérsékletet, remegést vagy akár semmilyen érzést sem. Forrás személy:

dr. Chess Wulandari, Sp.N

Neurológiai szakorvos

Permata Pamulang Kórház

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found