A farmakológia a gyógyszerek és azok élőlényekre gyakorolt hatásának tanulmányozása. Ez a kifejezés a görögből származik,
Pharmacos ami gyógyszert jelent, és
Logók ami tudást jelent. Ahhoz, hogy ezt a tudományt részletesen tanulmányozhassa, egy gyógyszerész szakon vehet részt. Ráadásul nem kevés Szakközépiskola (SMK) kifejezetten érdeklődik a gyógyszerészet iránt. Eddig a gyógyszerészet a gyógyszerészi szakma szinonimája lehet. Valójában ennek a gyógyszerészeti tudománynak a hatóköre szélesebb, mint a szakma. Íme a magyarázat.
Farmakológiai anamnézis
A farmakológia évezredek óta létező tudomány. Története olyan hosszú, hogy a farmakológia története két nagy csoportra oszlik, nevezetesen az ókorra és a modern korszakra.
• Az ókor gyógyszerészettörténete
A gyógyszerészet története az ókorban 1700 előtt kezdődik, amelyet az emberek által a kábítószerek használatával kapcsolatos empirikus megfigyelések fémjeleztek. Ezt a történetet a Dioscorides (Pedanius) által összeállított Materia Medika jegyezte fel. Ezt megelőzően az ókori Kínában és Egyiptomban is találtak feljegyzéseket a gyógyászati felhasználásról. Néhány ókori farmakológus:
- Claudius Galenus (Kr. e. 129-200 vagy ie)
- Theophrastus von Hohenheim (Kr. e. 1493-1541)
- Johann Jakob Wepfer (Kr. e. 1620-1695)
• Az újkori gyógyszerészet története
A modern gyógyszerészet története a 18-19. században kezdődik. Ezt az időszakot jelölte meg a gyógyszerfejlesztéssel, valamint a gyógyszerek szervi és szöveti szintű helyének és hatásmechanizmusának kutatása. A modern farmakológia történetében szerepet játszó alakok a következők:
- Rudolf Buchheim (1820-1879), aki a világ első gyógyszerészi karának alapítója volt. A kar a Dorpat Egyetemen, Tartuban, Észtországban jött létre.
- Oswald Schmeideberg (1838-1921), a világ első farmakológiai folyóiratának egyik szerzője
- Bernhard Naunyn (1839-1925), aki Oswalddal együtt írta a világ első farmakológiai folyóiratát
- John J. Abel (1857-1938), a gyógyszerészet amerikai atyja, a gyógyszerészet alapítója The Journal of Pharmacology and Experimental Therapeutics, amelyet máig referenciaként használnak a gyógyszerészet világában.
Farmakológiai ág
Az indonéz Egészségügyi Minisztérium által közzétett farmakológiai tananyagokból származó jelentések szerint a farmakológia több ágra osztható. Mindegyikük más-más nézőpontból vizsgálja az élőlényekben való kábítószer-használat kapcsolatát. A meglévő fejlesztések mellett a farmakológiában a következő ágak léteznek.
1. Farmakognózia
A farmakognózia a gyógyszerészet egyik ága, amely növényekből, ásványi anyagokból és állatokból származó gyógyszereket vizsgál. Példák az ebből a tudományágból származó kutatási eredményekre:
- A ginko biloba használata memóriajavítóként
- A fokhagyma, mint antikoleszterin
- Hyperici tinktúra mint antidepresszáns
- Kivonat láz kevés migrén megelőzésként
2. Biofarmakon
A biofarmakon tudomány azokat a gyógyszerek formáit vizsgálja, amelyek a leghatékonyabban szívódnak fel a szervezetben, hogy gyógyító hatást fejtsenek ki. Nem minden betegség gyógyítható porral vagy tablettával. Némelyikük csak kenőcsökkel, cseppekkel vagy akár szirupokkal gyógyítható. Bizonyos típusú gyógyszereket is csak kapszula formájában lehet tárolni, hogy a szervezet megfelelően felszívódhasson. Eközben más típusú gyógyszerek nem lesznek hatékonyak, ha kenőcs formájában adják őket. Tehát ez a tudományág azt tárgyalja, hogy milyen gyógyszerformát és milyen hatóanyagot lehet a leghatékonyabban gyógyítani egy betegségről. A biofarmaceutikai tudomány a fogyasztást követően a szervezetben lévő gyógyszerek hozzáférhetőségével, valamint egészségre gyakorolt hatásával is foglalkozik majd.
3. Farmakokinetika
Eközben a farmakokinetika a szervezet reakcióját vizsgálja a gyógyszerek fogadására. A kérdéses reakció a következőkről szól:
- Hogyan szívja fel a szervezet a gyógyszereket (felszívódás)
- Az a mód, ahogyan a szervezet elosztja a gyógyszert azokhoz a szervekhez, amelyeknek szüksége van rá (eloszlás)
- Hogyan dolgozza fel a szervezet a bejövő gyógyszereket (anyagcsere)
- Az a mód, ahogyan a szervezet eltávolítja a feldolgozott gyógyászati anyagok maradványait (kiválasztás)
4. Farmakodinamika
A farmakológia ezen ága azt vizsgálja, hogyan hatnak a gyógyszerek az élő szervezetekre. Azok, akik farmakodinamikát tanulnak, többet megtudhatnak a gyógyszerek emberi szervezetben zajló élettani reakcióiról és terápiás hatásaikról. [[Kapcsolódó cikk]]
5. Toxikológia
A toxikológia a gyógyszerek szervezetre gyakorolt mérgező hatásainak vizsgálata. Ez a tudományág tulajdonképpen szorosan kapcsolódik a farmakodinamikához, mivel a gyógyszerek terápiás hatása nem választható el a toxikus hatásuktól.
6. Farmakoterápia
A farmakoterápia egy olyan tudományág, amely a gyógyszerek alkalmazását tanulmányozza egy betegség vagy annak tüneteinek gyógyítására. Eközben, ha a gyógyszer növényekből származik, a terápiát fitoterápiának nevezik.
7. Farmakogenetika vagy farmakogenomika
A farmakogenetika a gyógyszerek hatásának vizsgálata egy adott génre a szervezetben. Eközben a farmakogenomika nem csak egy génre, hanem a genomnak nevezett géngyűjteményre is vizsgálja a gyógyszerek hatását.
8. Farmakovigilancia
A farmakológia utolsó ága a farmakovigilancia. A farmakovigilancia a forgalomba hozott gyógyszerek mellékhatásainak nyomon követésének és felderítésének folyamata. A farmakológiától kezdve a tudomány számos ágát látva nem meglepő, hogy ma már egyre többen érdeklődnek a továbbtanulás iránt.