A lítikus ciklus (litikus ciklus) és a lizogén ciklus (lizogén ciklus) két szaporodási ciklus, amelyet a vírusok végrehajthatnak. A szaporodáshoz a vírusoknak gazdaszervezetre van szükségük, mert nem rendelkeznek a saját szaporodáshoz szükséges celluláris berendezéssel. A gazdasejtben az új vírus lítikus cikluson vagy lizogén cikluson megy keresztül szaporodni. Tudjunk meg többet a vírus két szaporodási ciklusáról.
lítikus ciklus
A lítikus ciklus egyike azon ciklusoknak, amelyeket a vírusok szaporodásának fő módszerének tartanak. Amikor a vírusok megfertőzik a baktériumokat (bakteriofágokat), eltérítik a sejt molekuláris rendszerét, hogy utódokat hozzanak létre. A lítikus ciklus a fertőzött sejt felszakadásával (sejthalál), majd az utódvírus felszabadulásával ér véget. Az új vírus viszont elterjed, és más sejteket is megfertőz.
A lítikus ciklus szakaszai
Az alábbiakban a lítikus ciklus szakaszait ismertetjük, mint a vírusszaporodás módszerét.
1. Felszívódás (tapadás)
Az abszorpciós szakaszban a vírusrészecske (virion) a gazdasejt felszínéhez rögzíti a farkát. A vírusok a receptorokhoz kötődnek, amelyek a gazdaszervezet plazmamembránján található speciális fehérjék, amelyek felismerik a vírusokat.
2. Behatolás
A behatolási szakaszban a vírus áthatol a sejtmembránon, és bejut a citoplazmába, például bizonyos enzimek segítségével lebontja a sejteket. A sejtfal gyengülése után a vírus genetikai anyaga (DNS) elhagyja a kapszidot, és a gazdasejt magjába fecskendezik. Az immunrendszer észlelésének megakadályozása érdekében ezt a genetikai anyagot néha összetekerhetik, hogy utánozzák a baktériumokat.
3. Átírás
A transzkripciós szakaszban a virion átveszi a sejt biológiai folyamatait, majd elindítja a transzkripciós mechanizmust a fágok előállításához (
fág) és a vírusok szaporodásához szükséges fehérjék.
4. Replikáció vagy szintézis
A replikációs vagy szintézis fázis az a fázis, amelyben a gazdasejt három szakaszon keresztül folyamatosan vírusprofágokat (genomokat) termel:
- Kezdeti replikációs fázis: a vírusfehérjék megakadályozzák a gazdabakteriális fehérjék képződését.
- Középső replikációs fázis: a vírus nukleinsavai átíródnak.
- Végső replikációs fázis: a hibrid vírus feje és farka termelődik.
Ebben a fázisban a sejt víruskomponenseket is termelhet, nevezetesen nukleinsavakat és fehérjéket a kapszid számára.
5. Összeszerelés (érlelés)
Az összeállítási fázis a vírus nukleinsavak és fehérjék intakt virionokká történő összeállításának fázisa. A virion egy felnőtt vírusfággá érési folyamaton megy keresztül, amely fejjel és farokkal van felszerelve.
6. A lítikus fázis
Végül van egy lítikus fázis, ahol a sejtfalat a vírusenzimek lebontják. Ez a fázis ozmotikus nyomást okoz, ami a baktériumsejtfal lebomlását okozza. Ennek eredményeként az összes érett virion felszabadul a környezetébe, majd új baktériumokat fertőz meg, hogy szaporodjanak. [[Kapcsolódó cikk]]
Lizogén ciklus
A lizogén ciklus egy vírus szaporodási ciklusa, amely magában foglalja a vírus nukleinsavainak beépülését a gazdasejt genomjába, ezáltal profágot hozva létre.
prófág). A vírusok nem pusztítják el a sejteket a lizogén ciklusban. A baktériumok továbbra is normálisan élnek és szaporodnak, míg a prófágban lévő genetikai anyag átkerül a baktériumok leánysejtekébe.
A lizogén ciklus szakaszai
Az alábbiakban a lizogén ciklus szakaszait ismertetjük, mint a vírusszaporodás egyik módszerét.
1. Felszívódás és fertőzés
A felszívódás és a fertőzés szakaszában a vírus a baktériumsejt egy meghatározott helyéhez kötődik, hogy fertőzést hajtson végre.
2. Behatolás
A penetrációs szakaszban a vírusgenom integrálódik vagy beolvad a gazdasejtbe.
3. Egyesülés
Az összeolvadási szakaszban a vírusgenom összeolvad vagy kölcsönhatásba lép a sejtgenomba, és egy prófégot alkot.
4. Replikáció
A replikációs szakaszban a gazdasejt DNS-polimerizációja lemásolja a gazdasejt kromoszómáit. A sejt ezután osztódik, míg a víruskromoszómák átkerülnek a leánysejtekbe. A profágban lévő vírusgenom megnőhet, ha a baktériumsejt tovább osztódik.
A litikus és lizogén ciklus közötti különbség
Eközben itt van néhány különbség a lítikus és lizogén ciklusok között, amelyek azonosíthatók.
- A vírus DNS nem integrálódik a lítikus ciklusba, míg a lizogén ciklusban a vírus DNS integrálódik a gazdasejt DNS-ébe.
- A lítikus ciklusban a gazda DNS hidrolizál, míg a lizogén ciklusban a gazda DNS nem hidrolizál.
- A litikus és lizogén ciklus közötti különbség abból is látszik, hogy a lítikus ciklusból hiányzik a profág szakasz, míg a lizogén ciklus igen.
- A vírus DNS-replikációja a lítikus ciklusban önállóan, míg a lizogén ciklusban a gazda DNS-ével történik.
- A lítikus ciklus rövid időn belül lezajlik, míg a lizogén ciklus hosszabb ideig tarthat.
- A sejtes mechanizmust a lítikus ciklusban a vírusgenom veszi át, míg a gazdasejt sejtmechanizmusát a vírusgenom zavarja meg a lizogén ciklusban.
Ez a magyarázat és a különbség a lítikus és lizogén ciklusok között. Ritka esetekben a lizogén ciklusban a vírusgenom elválik a prófégtól, és beléphet a litikus ciklusba. Az azonban nem világos, hogy mi váltotta ki a szétválást. A betegséget kiváltó gyakori tünetek a hormonok, a magas szintű stressz (adrenalin) és a fertőzött sejtekben lévő szabad energia. Ha egészségügyi problémáival kapcsolatban kérdései vannak, közvetlenül a SehatQ családi egészségügyi alkalmazáson kérdezheti meg orvosát. Töltse le a SehatQ alkalmazást most az App Store vagy a Google Play áruházból.
