Egészség

Teljes protista magyarázat: Osztályozási tulajdonságok

A protisták olyan élőlények, amelyek nem tartoznak az állatok, növények, gombák és emberek csoportjába. Ennek a szervezetnek sok fajtája van. Vannak, amelyek az életre hasznosak, mások károsak az emberre, mert betegségek kialakulásának okai lehetnek. A királyságbeli protisták további három nagy csoportra oszthatók, nevezetesen állatszerű protistákra vagy protozoonokra, gombaszerű protistákra és növényszerű vagy algaszerű protistákra. Ezek az élőlények élhetnek tengervízben, édesvízben, vagy élősködhetnek más élőlényekben.

A protisták általános jellemzői

Minden protista típusnak megvannak a maga sajátosságai. De általában a protistáknak vannak olyan jellemzői, amelyek ismertek, például:
  • A légzés aerob vagy anaerob módon történik
  • Némelyik autotróf, másik részük heterotróf
  • Általában egysejtűek, bár néhányan többsejtűek, mint például a tengeri algák
  • Eukarióta élőlények, mert már van nukleáris membránjuk
  • Ivarosan és ivartalanul is szaporodhat
  • Élj szabadon vagy szimbiózisban

A protisták osztályozása

A királyságbeli protisták három csoportba sorolhatók, nevezetesen állatszerű protistákra, növényszerű protistákra és gombaszerű protistákra. Minden protista típusnak más a felépítése.

1. Állatszerű protisták

Az állatszerű protisták az, amit protozoáknak nevezünk. A protozoonok aktívan mozoghatnak, mint az állatok, és szaporodhatnak ivarosan vagy ivartalanul. Az alábbiakban az állatszerű protisták jellemzőit mutatjuk be teljes egészében.
  • Ez egy egysejtű protista, mérete körülbelül 10-200 m
  • Legtöbbjük heterotróf és mozgásban van
  • Nincs sejtfala
  • Megtalálható szabadon élő vagy más élőlények parazitájaként
  • A szaporodás történhet szexuálisan vagy ivartalanul
A protozoonokat további négy típusra osztják, nevezetesen:

• Rizopodák (Sarcodina)

A rizopodák olyan protozoák, amelyek állábúak (pszeudopodiák) segítségével mozognak. Az ilyen típusú protisták heterotrófok, és más élőlények, például csillós vagy egysejtű algák elfogyasztásával jutnak táplálékhoz. A rizopodák szabadon élhetnek édesvízben, tengervízben vagy vizes és nedves talajban. Az ilyen típusú protisták élősködőkként is élhetnek, amelyek betegségeket okoznak azokban a szervezetekben, amelyekben élnek. A rizopodák közé tartozik például az amőba, az aktinopodák és a foraminifera.

• Zászlófélék (Zoomastigophora)

A flagellátok olyan protozoonok, amelyek flagellák vagy ostortollak segítségével mozognak. Ezek a szervezetek többnyire parazitaként élnek az emberi és állati testben. Míg egy kis része szabadon él tengervízben vagy édesvízben. A flagellátok példái közé tartozik a Trypanosoma evansi, a Trypanosoma cruzi, a Giardia lamblia, a Leishmania donovani és a Leishmania tropica.

• Csilikák (Ciliophora)

A csillók olyan protozoák, amelyek csillók vagy rezgő szőrszálak segítségével mozognak. A meglévő csillók egyenletesen befedik a csillószálak teljes felületét. A csillók a mozgás segítése mellett arra is szolgálnak, hogy táplálékot vigyenek be a csillók testébe. A csillók alakja fajonként nagyon eltérő. A csillós állatok példái közé tartozik a Paramecium, Bursaria, Didinium, Coleps, Acineto, Stylonichia és Vorticella.

• Sporozoa (Apicomplexa)

A sporozoák olyan protozoák, amelyek nem mozognak. Ezek a szervezetek azonban egyik helyről a másikra mozoghatnak a gazdaszervezet véráramán keresztül, amelyen élnek. A sporozoák teljes egészében élősködőkként élnek embereken és állatokon, például madarakon és egereken. Az ilyen típusú protozoonok közvetítőkön, például Plasmodiumon keresztül jutnak be a gazdaszervezetbe, amely szúnyogcsípésekkel kerülhet az emberi szervezetbe.

2. Növényszerű protisták

Egyes növényszerű protisták egysejtűek, mások pedig többsejtűek. Az egysejtű növényszerű prostákat fitoplanktonnak, míg a többsejtűeket algának vagy algának nevezik. Általában a növényszerű protisták hétre oszlanak, nevezetesen:

• Euglenophyta

Az Euglenphyta egysejtű élőlények, amelyek összehúzódó vacuole flagellákkal, fénybefogó stigmákkal és kloroplasztiszokkal rendelkeznek. Ezek a szervezetek heterotrófokban vagy autotrófokban élhetnek, és ivartalanul szaporodhatnak bináris hasadás révén.

• Chrysophyta

A Chrysophyta-t gyakran aranybarna algáknak nevezik, amelyek többnyire édesvízben élnek. Ezek az organizmusok fotoszintetikus pigmentekkel rendelkeznek: klorofill A, klorofill C, xantofillok és karotin pigmentek. Példa erre a növényszerű protistákra a Dinobryon.

• Bacillariophyta

A Bacilliariophyta ugyanazokkal a fotoszintetikus pigment komponensekkel rendelkezik, mint a chrysophyta, és édesvízben és tengervízben egyaránt megtalálható. Ezt a növényszerű protiszta típust kovaalgának is nevezik. Más protistáktól eltérően, amelyek hajlamosak betegségeket kiváltani, a kovamoszat különféle hasznos dolgokra használható, például a vízminőség mutatójaként és a kövületek korának jelzőjeként. A Bacilliariophyta példái közé tartozik a Triceratium pentacrinus, az Arachnoidiscus ehrenbergi és a Trinaria regina.

• Pyrrophyta

A Pyrrophyta-nak két ostorszerű flagellája van, ezért gyakran dinoflagelláknak nevezik őket. Ezek az élőlények általában tengervízben élnek. Ilyen például a Ceratium sp. Ez a növényszerű protista zöld klorofillal rendelkezik, amelyet vörös pigment borít. Éjszaka kékes-zöld fényt bocsát ki a vízben.

• Rhodophyta

A Rhodophyta vörös algák, amelyek hasonlítanak az elágazó szárú növényekhez. Ezek a protisták a korallzátonyok életének támogatására szolgálnak, és gyakran használják pudinghoz és fagylalthoz.

• Phaeophyta

A Phaeophytákat barna algáknak nevezik, és csak xantofil pigmenteket tartalmaznak. Ezt az algát általában élelmiszer-összetevőként, műtrágyaként és kozmetikumok készítéséhez használják.

• Chlorophyta

A növényszerű protisták utolsó típusa a chlorophyta, más néven zöld alga. Leginkább planktonként él, nedves talajban, hóban, vagy szimbiózist alkot más élőlényekkel.

3. Gombaszerű protisták

A gombaszerű protisták a következő tulajdonságokkal rendelkeznek:
  • eukarióta
  • Nem tartalmaz klorofillt
  • Spórákat tud termelni
  • Heterotróf
A fenti jellemzők nagyon hasonlóak a gombákhoz. Ezek az organizmusok azonban nem tartoznak a funkcionális birodalomba, mert szerkezetileg és szaporodási szempontból különböznek a gombáktól. A gombaszerű prostisták további három csoportra oszthatók, nevezetesen vízi penészgombákra vagy Oomycota-ra, nyálkapenészekre vagy Myxomycota-ra és Acrasiamycota-ra.

• Myxomycota

A Myxomycota gombaszerű protisták, amelyeket iszappenészként is ismernek. A nevet a csúszós, fényes és nedves formája miatt kapta, mint a zselatin. Ezek a protisták a leginkább gombaszerűek is az Oomycota és Acrasiamycota fajtákhoz képest. A nyálkás penészgombák többsége sárga, de vannak fehérek és pirosak is. Ennek a gombának különleges szerepe van az ökoszisztémában, mégpedig lebontóként, amely bizonyos szervezetekben a bomlási folyamatot elindítja. Ezek a gombaszerű protisták nedves talajban, korhadó fában és levelekben találhatók.

• Oomycota

Az Oomycota gombaszerű protisták, amelyeket gyakran vízi penésznek is neveznek. Ezeknek az organizmusoknak sok fajtája létezik, néhány egysejtű, van, amelyik többsejtű, amelyek finom hifákkal rendelkeznek, nincsenek szigetelve és sok magjuk van. Az Oomycota olyan lebontó szervezetek, amelyek lebontják az elhalt szervezeteket. Ezek a protisták parazitaként is élhetnek. Az Oomycota példái közé tartozik a Saprolegnia sp., a Phythophthora sp. és a Phytophthora infestans.

• Acrasiomycota

Az Acrasiomycota gombaszerű protisták, amelyek szinte hasonlóak a Myxomycota-hoz. Élőhelyük olyan helyeken található, ahol szennyeződések és rothadó növények találhatók. Ezek a protisták ivartalanul és szexuálisan is szaporodnak.

Protisták által okozott betegségek

Egyes protisták valóban hasznosak az emberi élet számára. A betegséget azonban több típus is kiválthatja, többek között:

• Malária

Protisták A Plasmodium protozoa maláriát okozhat. Parazitaként él a szúnyog testében, és ha a szúnyog megharap egy embert, ezek a protisták elmozdulnak, és zavarják a vörösvértestek termelését.

• Giardiasis

A Giardiasis-betegséget a protista Giardia protozoa okozza, és élősködőként kerül be az emberi szervezetbe élelmiszerrel vagy vízzel, amelyet fertőzött emberi vagy állati ürülékkel szennyeztek. Ez a parazita hasmenést, hasi fájdalmat és lázat is kiválthat.

• Alvásbetegség és Chagas-kór

A tirpanoszóma protozoonok parazitaként élnek a rovarok testében, és olyan betegségeket válthatnak ki, mint például: álomkór vagy alvászavar és Chagas-kór. Ezeknek a protistáknak a károsodása végzetes lehet, ha nem kezelik azonnal.
$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found