Ősidők óta a savas eső rejtély volt az emberi élet számára. A savas esők okainak kutatása mostanáig még folyamatban van. Valójában az éghajlatváltozással összefüggő savas esők kétoldalú üggyé válhatnak az országok között, ahogy az történt Kanada és az Egyesült Államok között. Ez a kétoldalú kérdés még arra is késztette Kanadát, hogy megalakítsa a savas eső elleni kanadai koalíciót. Ennek eredményeként kiderült, hogy az Ohio-völgy és Pennsylvania és New England ipari területei a kanadai tavakban felhalmozódó savas eső több mint felét termelik. Indonéziában is nagy valószínűséggel előfordul savas eső. Ez a természeti jelenség hatással lehet az emberi egészségre. [[Kapcsolódó cikk]]
Mi az a savas eső?
A savas eső olyan természetes jelenség, mint a közönséges eső, amely savas összetevőket, például kénsavat vagy salétromsavat tartalmaz. Nemcsak a folyékony, hanem a savas eső is tartalmazhat port, gázt, havat vagy ködöt. A savas eső kifejezést egy Robert Angus Smith nevű skót kémikus alkotta meg 1852-ben. Abban az időben Anglia és Skócia ipari területei közelében kutatta a savas esőket. Azóta, az 1960-as és 1970-es években a savas esők jelentős regionális környezetvédelmi problémává váltak Nyugat-Európában és Észak-Amerikában. A savas eső okai
Több dolog is okozhat savas esőt. Tekintettel arra, hogy a savas esők szorosan összefüggenek a környezeti problémákkal, egyértelmű, hogy a szennyező anyagok a savas esők egyik fő okozói is. A savas esők néhány oka: 1. Légszennyezés
A savas esők egyik legdominánsabb oka az emberi tevékenység okozta légszennyezés. Továbbá a savas esők azért fordulnak elő, mert kémiai reakció megy végbe, amely a levegőbe párolog. Ezek az anyagok bejuthatnak a légkörbe, és reakcióba léphetnek vízzel, oxigénnel és más vegyi anyagokkal. Ezenkívül az olyan anyagokat, mint a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok, a szél nagyon könnyen magával viszi és vízzel keveredik. Az elmúlt néhány évtizedben az ember által vezérelt iparágak sokféle vegyi anyagot juttattak a levegőbe. Következésképpen a légkörben lévő gázelegy megváltozik. Nevezzük energiatermelő iparnak, amely fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor kén-dioxidot és nitrogén-oxidokat bocsát ki. Nemcsak az, hogy az autók, teherautók és buszok kipufogórendszere savas esőt is okozhat. 2. Természeti katasztrófák
A környezetszennyezés mellett a természeti katasztrófák savas esőt is okozhatnak. Például egy vulkán szennyező anyagok formájában kitörhet a levegőbe. Ezután ezek a szennyező anyagok az egész világon eljuthatnak, és savas esővé válhatnak. 3. A levegő szén-dioxid tartalma
Még jóval napjaink előtt, körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt azt hitték, hogy a levegő 10 000-szer több szén-dioxidot tartalmazott. Ennyi szén-dioxid-szint mellett nagy valószínűséggel savas esők lépnek fel az üvegházhatás miatt. Sőt, még a sziklákat is össze lehet törni vele. Savas eső hatása
A savas eső jelensége mindenre hatással lehet. Növények, talaj, fák, szobrok és még nagy épületek is érintettek lehetnek. Az emberi egészség minden bizonnyal nincs kímélve ennek hatásaitól. Például egy fán. A savas esők gyengíthetik a fákat, és leállíthatják a növekedést. Nem csak a savas esők a talaj és a vizek összetételét is megváltoztathatják, így azok nem válhatnak állatok és növények élőhelyévé. Természetesen, ha a víz pH-ja 5 alatt van (nagyon savas), a legtöbb halfaj nem éli túl. Még akkor is, ha a pH 4, az olyan vizek, mint a tavak vagy folyók halottnak minősülnek. Mi a helyzet az emberekkel? Bár nem közvetlenül befolyásolja, a kén-dioxid felhalmozódása egészségügyi problémákat okozhat, különösen olyan problémákat, mint a tüdőbetegség, asztma és hörghurut. Ha a savas eső nagyon erős, akkor az emberi bőr is megégetheti, sőt akár el is pusztíthatja a fémtárgyakat. Az eddig előforduló savas eső azonban soha nem volt túl savas, mert természetes módon keveredett más anyagokkal. Megakadályozható a savas eső?
A savas esők megelőzésének legjobb módja, ha fosszilis tüzelőanyagok nélkül állítanak elő energiát. Ez azt jelenti, hogy a világnak készen kell állnia a tiszta energiára. Számos új megújuló energia alternatíva létezik, mint pl vízenergia , szél, bioenergia , és mások. Az európai országok nagyon készek a tiszta energia adaptálására. Számos ország – köztük Svédország és Norvégia – célul tűzte ki, hogy 2050-re 100%-ban átáll az új és megújuló energiákra. Eközben Indonéziában az a tény, hogy az új és megújuló energiákban rejlő nagy potenciál mellett ennek kihasználása még messze elmarad. Indonézia mindössze 100 megawattnál kevesebb napelemet használt fel a 200 gigawattos potenciáljából. Arról nem is beszélve, hogy a szélenergiában rejlő lehetőségeket csak 13%-ban hasznosították kereskedelmileg. A cél az új és megújuló energia felhasználása 2050-re 36%-ra. Kész vagyunk?
