Egészség

Az élőlények viselkedési adaptációi és példák

Minden élőlénynek viselkedésbeli alkalmazkodást kell végrehajtania ösztönei részeként, hogy túléljen egy bizonyos környezetben. Az embereknél ezeket a viselkedésbeli adaptációkat talán észre sem veszi. Azonban mind a növényekben, mind az állatokban megfigyelhetők ezek az alkalmazkodások. Viselkedési adaptáció alatt az élőlények – legyen az emberek, állatok vagy növények – olyan cselekedeteit értjük, hogy ne haljanak ki ebből a világból. Az élőlények alkalmazkodási képessége általában nemzedékről nemzedékre öröklődik, de a tapasztalatok alapján új trükkök elsajátításával is megtanulható.

Viselkedési alkalmazkodás az emberekben

A 6 hónapos baba interakcióba lép más emberekkel Hollandiában tanulmányt végeztek az ember kultúrához való alkalmazkodásának és annak viselkedésre gyakorolt ​​hatásának feltárására. Ezek az alkalmazkodások az alábbiak szerint figyelhetők meg gyermekeknél.

1. 6 hónapos

6 hónapos korában a baba diádikus módon érintkezik tárgyakkal és más emberekkel, beleértve a többi babát is. A diádikus interakció alatt a szemtől szembeni helyzetekkel való kommunikáció egy formáját értjük.

2. Életkor körülbelül 9-12 hónap

Elkezd részt venni a triádikus interakciókban. Például olyan interakciók, amelyekben egyszerre vesznek részt gyerekek, felnőttek és más, rajtuk kívüli entitások, amelyekre mindketten figyelnek, például bizonyos tárgyak. Ebben a szakaszban a baba tekintete követni kezd valamit, amire a felnőttek rámutatnak. A babák már képesek utánozni vagy utánozni mások viselkedését.

3. Életkor 1 év

A gyerekek 1 éves korukban kezdik megtalálni a hasonlóságot egy személy figyelmének és viselkedésének egy tárgy iránt, és számos körülmény befolyásolja. Az ebben a korban kialakult viselkedésmódok azt mutatják, hogy a gyerekek már jobban megértik a többi embert.

4. Életkor 18 hónap

A vizsgálatot 18 hónapos gyerekeken végezték, akik megfigyelték, hogy felnőttek csinálnak valamit, de kudarcot vallottak. A gyermek még akkor is képes kikövetkeztetni, ha a cselekvés kudarcba fullad, mit is akar valójában a felnőtt. [[Kapcsolódó cikk]]

2 Az állatok viselkedési adaptációjának típusai

Maguk az élőlények viselkedésbeli adaptációi 2 típusra oszthatók, nevezetesen a természetben előfordulókra és a tanultakra.
  • Természetes (ösztön):

    Állatok vagy növények által ösztönösen végrehajtott alkalmazkodások, például a hibernált, vándorló vagy hálópörgetés képessége.
  • Tanult:

    Ezeket a viselkedési adaptációkat magának az állatnak kell megtanulnia, például táplálékkeresést, menedékkeresést és fészekrakást.

Példák az állatok viselkedési adaptációjára

A madarak vándorlása az állatok viselkedésének alkalmazkodásának egyik példája. Nem kevés állat alkalmaz viselkedést, hogy túléljen bizonyos körülmények között, például:

1. Madarak és medvék

A tél közeledtével egyes madárfajok melegebb helyekre vándorolnak, hogy túléljenek és táplálkozzanak. A vándorlást azonban nem más állatok, például medvék hajtják végre, akik inkább úgy alkalmazkodnak a hideg környezethez, hogy nagyon hosszú ideig alszanak.

2. Kaméleon

A kaméleonok viselkedésbeli alkalmazkodást végeznek azáltal, hogy megváltoztatják a test színét, hogy hasonlítsanak a ülőhelyükhöz. Ez azért történik, hogy az ellenség ne ismerje fel könnyen, és ne tudjon túljárni más állatok eszén, amelyek a prédájává válnak.

3. Skorpió, tintahal, tintahal és polip

Ezek az állatok úgy védekeznek, hogy eltávolítják testükből a folyadékot. A skorpiók szúróikkal védekeznek, míg a tintahal, a tintahal és a polip tintaszerű folyadékot lövell ki a vízbe.

4. Csigák és pangolinok

A csigáknak kemény és erős testpáncéljuk van, amelyet kagylónak neveznek. Ha veszélyben érzi magát, a csiga behelyezi a testét a héjba. Eközben a pangolinoknak kemény és vastag külső héja is van. Ha fenyegetve érzi magát, a pangolin összegömbölyödik, hogy ne fenyegesse a környezetre leselkedő veszélyek.

5. Gyík

Láttál már egy gyík farkát letörni menekülés közben? Példa volt az ellenség becsapására való viselkedési adaptációjára. A gyík farka egy későbbi időpontban visszanő.

6. Sün

A sündisznó merev és éles tüskéit a túlélésre használják. Amikor fenyegetik, a sündisznók önvédelemként kifejlesztik a gerincüket.

7. Walang sangit

A walang sangit egy rovar, amely a leveleken ülve táplálékot keres. Amikor fenyegetve érzi magát, kellemetlen szagot bocsát ki a testéből, abban a reményben, hogy ráveszi ellenségét, hogy ne zsákmányolják.

8. Csótányok, görények, bogarak, nem mérges kígyók

Tudtad, hogy ezek az állatok halottnak tesznek, ha megtámadja őket az ellenség? Igen, a csótányok, borzok, bogarak és mérges kígyók viselkedési adaptációként teszik ezt, hogy becsapják az ellenséget. [[Kapcsolódó cikk]]

Viselkedési alkalmazkodás a növényekben

A rózsa tövisei ennek a növénynek egyfajta alkalmazkodási formája, amelyhez nemcsak az állatok, hanem a növények is alkalmazkodnak. Az alábbiakban felsoroljuk a növényeket és azok megfelelő adaptációit:

1. Teakfa

Ennek a faanyagnak széles körben használt teakfának a száraz évszakban néhány levele lehull. Ezt a viselkedési adaptációt a párolgás csökkentése érdekében hajtják végre, mert az esős évszakon kívül kevesebb vizet kapnak.

2. Salak, rózsák és félénk lánya

A salak növényeken, rózsákon és félénk lányokon tövisek vannak a növény bizonyos részein. Ezek a tövisek önvédelemként szolgálnak ellenségeikkel szemben.

3. Pangka fák, gumifák és frangipani virágok

Ezek a növényfajok úgy alakítják viselkedésüket, hogy nedveket bocsátanak ki. Ez a nedv megtapadhat az állatok testén, amelyek megzavarják, így nem eszik meg a növény egyes részeit.

4. Durian gyümölcs

A durian gyümölcs bőrének nagyon éles tövisei vannak, mivel önvédelmi eszközként szolgál az ellenség ellen. Észrevetted ezt az adaptációsorozatot élőlényekben?
$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found