A borjúcsont jelenléte gyakran nem tudatosul, mert azt a csont anatómiájában nem kicsi izom- és zsírréteg fedi. Mérete nem akkora, mint a sípcsont vagy a sípcsont, de nem kevésbé fontos a vádlicsont funkciója a test egyensúlyának fenntartásában. Valójában ez a csont szövetforrás is lehet azoknak, akiknek csontátültetésre van szükségük a test más részein. Ennek az az oka, hogy a borjúcsont általában megfelelő sűrűséggel rendelkezik, így alkalmas „magként” a csontok növekedésére a test bármely részén, ha az megsérül vagy megsérül.
A borjúcsont elhelyezkedése és funkciója
A lábszárcsont (fibula) a sípcsont (tibula) oldalán vagy oldalsó részén található. A fibula közel azonos hosszúságú a sípcsonttal, de vastagsága sokkal vékonyabb. Ez a vastagságbeli különbség az, ami miatt a sípcsont az alsó lábszár fő csontjaként működik, amely megtartja a súlyt. Míg a borjúcsont feladata a sípcsont megtámasztása. A lábszár megtámasztása mellett a lábszárcsont fő feladata a lábszár egyensúlyának megőrzése. Ezen túlmenően ez a csont kötőanyagként is funkcionál, amely támogatja a test súlyát és erőt ad az izmoknak mozgás közben. Ez kiterjesztheti a boka mozgási tartományát. Különösen oldalsó vagy oldalirányú és mediális mozgás. [[Kapcsolódó cikk]]
A borjúcsont anatómiája az emberi testben
A borjúcsont vagy borjúcsont anatómiai képei A test anatómiájában az emberi csontok többféle csoportba sorolhatók: hosszú csontok, rövid csontok, lapos csontok és szabálytalan csontok. A borjúcsont vagy fibula a hosszú csontok csoportjába tartozik. A Verywell Health-től idézve, a fibula csontformájának három típusa létezik, például háromszögletű, téglalap alakú és szabálytalan. Mindenki lábcsontmérete eltérő lehet. Azonban az átlagos borjúcsont hossza férfiaknál 390 mm, nőknél 360 mm. A borjúcsont anatómiájának jellemzői, amelyek a test egyensúlyának fenntartására szolgálnak, nevezetesen:
1. A borjúcsont sűrűsége
Általában a hosszú csontok csoportjába tartozó csontok különböző sűrűségű konzisztenciájúak a két részben. Vagyis a közepén sűrű, a szélein szivacsos állagú. Ez is a borjúcsont sajátossága. Nem csak, hogy a borjúcsont közepén van egy csontvelőt tartalmazó csatorna is.
2. A borjúcsont részei
Nagy vonalakban a vádli csont mint mozgásrendszer három részre osztható, nevezetesen:
Fej vagy proximális vége
A borjúcsont tetején van egy csontos kiemelkedés, amely összeolvad a sípcsonttal. A sípcsont mélyebb, mint a fibula. Ezért a borjúcsont fejvégét proximális végnek nevezik. A proximális egy anatómiai kifejezés egy olyan szervre, amely a test középvonalának közelében található.
Középső rész vagy szár
A fibula csont középső részét a csont szárának is nevezik. A borjúcsont középső részének három felülete van: elülső (elülső), oldalsó (oldalsó) és alsó (hátsó).
Alsó vagy disztális vége
Csakúgy, mint a felső végén, az alsó lábszárcsontnak is van egy kiálló része. Ezúttal azonban a dudor disztálisan vagy a test középvonalától távolabb irányul. Ha megérinti a bokát, akkor kívülről a kiálló részt fogja érezni, ami a fibula disztális vége. Azt is tudni kell, hogy a lábszárcsont vagy fibia funkciója a kötőszöveten keresztül kapcsolódik a sípcsonthoz, amely csaknem a fibula szár hosszában húzódik. [[Kapcsolódó cikk]]
A borjúcsontban előforduló rendellenességek
A borjúcsont vagy fibula funkciójának ismerete után számos rendellenesség is előfordulhat a vádli csontjában, mint pl.
1. Sérülés
A fibula leggyakoribb rendellenességei a törések (repedések) és a törések. Ezt a sérülést kemény ütközés, például baleset vagy hosszan tartó nyomás okozhatja, ahogy ez a futóknál gyakori. Ekkor a láb külső oldalán lévő kiálló vádlicsont disztális vége is érzékeny a sérülésekre. Általában ez a sérülés akkor következik be, amikor a boka ficamodik és eltöri az alsó vádlicsontot.
2. Daganat
A borjúcsont rendellenességei vagy betegségei sejt- vagy szöveti szintű problémákból, például daganatokból is származhatnak. Általában a fibula csont daganatai a proximális végén jelennek meg. Súlyos szakaszokban súlyos fájdalmat okoz, amely a térdkalács környékére sugárzik.
3. Meghibásodás
Amikor a vádli és a sípcsont eltörik, a kettő között funkciócsere léphet fel. Ez azért van, mert a borjúcsont gyorsabban nő, mint a lábszárcsont. Ennek eredményeként a lábszárcsont kiigazításokat hajt végre, hogy felváltsa a sípcsont szerepét. Ettől még nagyobbra és vastagabbra nőhet, mint kellene. Egyes esetekben ez az állapot gátolja a sípcsont növekedését is, mint korábban. Lehetséges, hogy az alsó lábszárnak csak egy hosszú csontja lesz, mégpedig a vádli csontja. [[Kapcsolódó cikk]]
Hogyan lehet fenntartani az egészséges borjúcsontokat
Látva a borjúcsont funkciójának fontosságát a szervezet számára, el kell kezdeni a csontok egészségének megőrzését. Csakúgy, mint bármely más csontot, egészségesen tarthatja:
- A napi kalciumszükséglet kielégítése.
- Vegyen be D-vitamint.
- Rendszeres testmozgás, például futás, kocogás vagy lépcsőn fel és le.
- Csökkentse az alkoholfogyasztást és hagyja abba a dohányzást.
Ha a lábszárcsontban vagy a test más csontjaiban rendellenességet érez, ne habozzon azonnal forduljon orvoshoz. Részletesebb kivizsgálás vagy kezelés céljából ortopéd vagy ortopéd szakorvost is felkereshet. Szeretne többet megtudni a borjúcsont vagy a fibula működéséről? Kérdezze meg közvetlenül az orvost a SehatQ családi egészségügyi alkalmazásban. Töltse le most az App Store és a Google Play áruházból.
A borjúcsont vagy borjúcsont anatómiai képei A test anatómiájában az emberi csontok többféle csoportba sorolhatók: hosszú csontok, rövid csontok, lapos csontok és szabálytalan csontok. A borjúcsont vagy fibula a hosszú csontok csoportjába tartozik. A Verywell Health-től idézve, a fibula csontformájának három típusa létezik, például háromszögletű, téglalap alakú és szabálytalan. Mindenki lábcsontmérete eltérő lehet. Azonban az átlagos borjúcsont hossza férfiaknál 390 mm, nőknél 360 mm. A borjúcsont anatómiájának jellemzői, amelyek a test egyensúlyának fenntartására szolgálnak, nevezetesen: 
