A sejtmag a sejtben található organellum, amelyet gyakran sejtmagnak is neveznek. Az organellumok a sejtben jelenlévő szervek. Ha az emberi testhez, a sejtszervecskékhez, például a maghoz hasonlítjuk, szerepe szinte hasonló az agyéhoz. A sejtmag az összes organellum központja, és felelős a sejtaktivitás szabályozásáért.
A sejtmag vagy sejtmag funkciója
A sejtmag vagy a sejtmag nagyon fontos szerepet tölt be a sejt munkájában. Mert ebben a részben a sejt tárolja genetikai anyagát. A sejtmag szerepet játszik az olyan kulcsfontosságú sejttevékenységekben is, mint a fehérjeszintézis és a sejtosztódás. Anatómiailag a sejtmag több részből áll, mint például egy külső réteg, az úgynevezett nukleáris burok, a nukleáris réteg, a mag, a kromoszómák, a nukleoplazma és más részek. Mindezek az összetevők együtt működnek, így az atommag különféle funkciókat tud ellátni, nevezetesen:
- A genetikai információ szabályozása a sejtekben, így minden szervezetnek (beleértve az embert is) megvan a maga sajátossága
- Szabályozza a fehérje- és enzimszintézist
- Szabályozza a sejtek növekedését és osztódását
- DNS, RNS és riboszómák tárolására szolgáló helyként
- Szabályozza az mRNS fehérjékké történő transzkripcióját
- Riboszómákat termel
Ha összehasonlítjuk, a sejtmagnak vagy sejtmagnak majdnem ugyanaz a szerepe, mint az emberi agynak. Ez a sejtszervecskék tevékenységi központként működik, hogy a test sejtjei megfelelően működhessenek. A sejtmag a sejt közepén található. Meglehetősen nagy méretű, mivel a sejt térfogatának körülbelül 10%-át teszi ki. Az emberi testben minden sejtnek csak egy sejtmagja van. De vannak olyan élőlények is, amelyeknek egynél több magjuk van, például a nyálkagombák. Az egynél több számmal rendelkező magokat magoknak nevezzük.

Rajzolja le a sejtmag vagy sejtmag részeit!
Ismerje meg részletesebben a mag részeit
A mag egy gömb alakú és meglehetősen nagy organellum, amelyet kívülről védőréteg vagy membrán vesz körül. Továbbá itt vannak részletesen a mag részei, amelyeket tudnia kell.
1. Nukleáris burok
A nukleáris burok a sejtmag legkülső része, amely körülveszi az egész külsejét. A borítéknak ez a része két rétegből áll, nevezetesen a külső és a belső rétegből. A nukleáris bura körülbelül 100 nanométeres pórusokkal rendelkezik, amelyeken keresztül a molekulák belépnek és kilépnek.
2. Nukleáris lamina
A nukleáris réteg a nukleáris burok alatti réteg, amely háló alakú. Ez a réteg egy laminált fehérjéből áll. A nukleáris lamina arra szolgál, hogy támogassa a nukleáris burok szerkezetét, és biztosítja, hogy a sejtmag szerkezete szilárd maradjon. A laminon kívül a sejtmag ezen része más fehérjéket is tartalmaz, amelyek elősegítik a sejtmag burok belső rétegével való együttműködést. A nukleáris lamina a sejtmag mátrixának nevezett rost alakú fehérjével is együttműködik, hogy szabályozza a sejtmag genetikai anyagát, hogy az hatékonyabban működhessen.
3. Kromoszómák
A sejtmag DNS-e egy kromoszómának nevezett egység lesz. Minden sejtmag 46 kromoszómát tartalmaz. Amellett, hogy DNS-gyűjteményt tartalmaznak, a kromoszómák fehérjéket is tartalmaznak. A kromoszómákban található DNS és fehérjék ezen kombinációját kromatinnak nevezik. Ez a kromoszómákban található DNS információkat tárol az egyes egyedek jellemzőiről, például hajtípusról, magasságról, szemszínről stb. A kromoszómák információkat és utasításokat is tárolnak a sejtosztódásról, az élőlények fejlődéséről és a szaporodásról.
4. Nucleolus
A sejtmag a sejtmagnak az a része, amely szilárd, és nem rendelkezik kívülről védőréteggel vagy membránnal. A sejtmag ezen része RNS-t és fehérjéket tartalmaz. Ez a rész a riboszómák szintézisének szabályozására szolgál. Amikor a sejtosztódás folyamata megtörténik, a nucleolus eltűnik. De miután a folyamat befejeződött, a sejtmag ezen része újra kialakul.
5. Nukleoplazma
A nukleoplazma a sejtmagnak az a része, amely gél alakú, és a nukleáris burok rétegei között helyezkedik el. Ezt a részt gyakran karioplazmának is nevezik, és védő vagy kiegészítő párnaként szolgál a sejtmag más részei számára, így nem sérülhet könnyen. A nukleoplazma másik funkciója a sejtmag alakjának megőrzése. [[Kapcsolódó cikkek]] A mag és egyes részeinek működése nagyon fontos szerepet játszik az emberek és más élőlények túlélésében. Ha csak egy funkciója is megzavarodik, a sejtek nem lesznek képesek megfelelően életben maradni, és végül megsérülnek. Ez az, ami betegséghez vezet a szervezetben.