A szívizom az emberi test három izomtípusának egyike. A szívizom működése nagyon fontos az emberi élethez, nevezetesen a vér pumpálása a szervezetben a jó vérkeringési folyamat fenntartása érdekében. A szívizom a szív falán található. A szívizom egy önkéntelen izom, amely folyamatosan dolgozik anélkül, hogy parancsolni kellene. Ha többet szeretne megtudni erről az izomról, nézzük meg a szívizom különböző funkcióit, struktúráit és jellemzőit, valamint lehetséges problémáit.
A szívizom működése
A szívizom feladata, hogy a szívet folyamatosan pumpálja a vért az egész testben. A szívizom egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy önkéntelenül is képes dolgozni. A tudatosan irányítható vázizomzattal ellentétben a szívizom automatikusan, kontrollálás nélkül működik. A szívizom működését a pacemaker sejteknek nevezett speciális sejteknek, ill
pacemaker. A szívizomszövet jeleket kap az idegrendszertől. Ez a jel arra késztetheti a pacemaker sejteket, hogy felgyorsítsák vagy lelassítsák a szívritmust. A pacemakersejt ezután továbbítja a jelet más kapcsolódó szívizomsejteknek, izom-összehúzódási hullámot hozva létre. Ez az állapot a szív dobogását okozza, és lehetővé teszi a szívizom működése számára, hogy vért pumpáljon be és ki a szívből.
A szívizom szerkezete és jellemzői
A szívizom szerkezete és jellemzői eltérnek a többi izomtól. A szívizom jellemzői közé tartozik a harántcsíkolt és a simaizom kombinációja. A szívizom harántcsíkolt izomnak tűnik, de a szívizom működése nem kontrollálható, mint a simaizom.
- Ezenkívül itt vannak a szívizom egyéb jellemzői, amelyeket felismerhet.
- A szívizom csak a szívben található
- A szívizom tudatos kontroll nélkül működik, mint a simaizom
- A színe olyan, mint a harántcsíkolt izom
- Elágazó hengeres forma
- A legtöbb egymagvú (csak egy magjuk van).
Eközben a szívizom szerkezete a következő részekből áll.
A szívizomsejtek rugalmasak, erősek és összekapcsolódnak. Ennek az izomnak is van egy sejtmag a központjában.
Az izomsejtekben mitokondriumok találhatók, amelyeket a sejt erőműveként is ismernek. A mitokondriumok funkciója az oxigén és a glükóz energiává alakítása adenozin-trifoszfát (ATP) formájában.
Miozin és aktin filamentumok
A szívizom mikroszkóp alatt csíkozottnak vagy csíkosnak tűnik, mert a miozin fehérje vastag és sötét szálaiból, valamint aktint tartalmazó világos, vékony filamentumokból áll. Amikor egy izomsejt összehúzódik, a miozin és az aktin filamentumok egymáshoz húzódnak, aminek következtében a sejt összezsugorodik.
A szarkomer egy izomszövet egysége, amely egyetlen miozinszálból, mindkét oldalon két aktinszálhoz kapcsolódik.
Az interkalált lemez két izomsejt közötti csomópont, amely arra szolgál, hogy az izomsejteket összekapcsolja egymással.
A rés csomópontjai az interkalált lemezeken belüli csatornák. Ez a szakasz arra szolgál, hogy elektromos impulzusokat továbbítsanak egyik izomsejtből a másikba. Így a szívizom működése pontosan koordinált összehúzódással tud megfelelően működni.
A dezmoszómák egy másik struktúra, amely az interkalált korongban található a rés csomópontokon kívül. A szív szerkezetének ez a része arra szolgál, hogy segítsen összetartani a szívizomrostokat, és összehúzza a szívizomrostokat.
A sejtmag vagy sejtmag a sejt vezérlőközpontja, amely a sejt összes genetikai anyagát tartalmazza. A sejtmag a sejtfejlődés és anyagcsere helyszíne is. A szívizom egyik jellemzője, hogy sejtjei többségének csak egy magja van. A ritkábbak két, három és négy maggal rendelkezhetnek (a legritkábbak).
Problémák, amelyek a szívizomban fordulhatnak elő
A hipertrófiás kardiomiopátia mellkasi fájdalmat okozhat Az emberi test többi izmához hasonlóan a szívizom sem mentes a problémáktól. Az egyik fő probléma, amely ebben az izomban gyakran előfordul, a kardiomiopátia. Ez az állapot károsíthatja a szívizom működését, így nehezebbé válik a vér pumpálása. Íme a szívizom-rendellenességek előfordulási típusai.
Hipertrófiás kardiomiopátia
A hipertrófiás kardiomiopátia olyan állapot, amelyben a szívizom látható ok nélkül megnagyobbodik és megvastagodik. Ez az állapot gyakrabban fordul elő a kamrákban (a szív alsó kamráiban).
A tágult kardiomiopátia olyan állapot, amelyet a kamrák szívizomzatának növekedése és gyengülése jellemez. Ez az állapot megnehezíti a kamrák vérpumpálását, és az egész szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy vért pumpáljon a testben.
Restrikciós kardiomiopátia
A restriktív kardiomiopátia az időseknél gyakoribb állapot, amikor a szívizom a kamrákban megmerevedik, így a szív nem tud megfelelően megnyúlni és megtelni vérrel.
Aritmogén jobb kamrai dysplasia
Az aritmogén jobb kamrai diszpláziát az jellemzi, hogy a szívizomszövet a jobb kamrában zsírban vagy rostban gazdag hegszövetté alakul. Ez az állapot aritmiákat (szívritmuszavarokat) okozhat. A kardiomiopátia nem minden esete okoz tüneteket. Ez az állapot azonban néha egészségügyi problémákat okozhat, például légzési nehézségeket (különösen edzés közben), fáradtságot, valamint a lábak, a has vagy a nyaki vénák duzzadását. Ha további kérdései vannak a szívproblémákkal kapcsolatban, közvetlenül a SehatQ családi egészségügyi alkalmazáson kérdezheti meg orvosát. Töltse le a SehatQ alkalmazást most az App Store vagy a Google Play áruházból.
A hipertrófiás kardiomiopátia mellkasi fájdalmat okozhat Az emberi test többi izmához hasonlóan a szívizom sem mentes a problémáktól. Az egyik fő probléma, amely ebben az izomban gyakran előfordul, a kardiomiopátia. Ez az állapot károsíthatja a szívizom működését, így nehezebbé válik a vér pumpálása. Íme a szívizom-rendellenességek előfordulási típusai. 
