Nagy léptékben a környezet és az óceánok szennyezése a szemetelés fő eredménye. Ez a szemét felhalmozódhat a vízi utakban és a folyókban, és végül szennyezheti a tengert. Az óceánban ma lebegő több millió tonna szemét veszélyezteti a tengeri élőlények biztonságát, beleértve a különféle halfajtákat is, amelyek emberi táplálékforrást jelentenek. Nem csak a környezetet szennyezi. A szemetelés szokása is fogékonyabbá teszi Önt és családját különféle betegségekre. A dengue-láz, a hepatitis A és a bélférgesség csak néhány példa a szemetelés következtében fellépő betegségekre.
A lomtalanítás miatt felmerülő betegségek típusai
Számos betegség alakulhat ki annak következtében, hogy sokan szemetelnek, többek között:
- Tetanusz
- Hepatitisz A
- Férgek
- Dengue-láz
- Ételmérgezés
- bőrfertőzés
- Trachoma
- szalmonella fertőzés
- Shigellosis
- Gastroenteritis
Az olyan betegségek, mint a hepatitis A és a dengue-láz rendkívül fertőző betegségek. Ha egy személy fertőzött, megnő annak a kockázata, hogy a fertőzött személlyel egy szomszédságban élnek más emberek. Valójában a hepatitis A járványok Depokban (Nyugat-Jáva) és Pacitanban (Kelet-Jáva) fordultak elő, és emberek százait fertőzték meg csak azért, mert egy ember nem tudta tisztán tartani a környezetet.
A járvány terjedése a szemetelés egy másik hatása
Az otthonokban vagy magánszemélyekben keletkező hulladékok általában szerves és szervetlen hulladékokra oszthatók. A szerves hulladék olyan hulladék, amely lebontható, és olyan anyagokból származik, amelyek lebomlanak, például ételmaradékokból, gyümölcshéjakból és zöldségszárakból. Eközben a szervetlen hulladék olyan hulladék, amely nem bontható le, de általában újrahasznosítható, például műanyagból és dobozból készült hulladék. A szerves és szervetlen hulladék szemetelése miatt a baktériumok és paraziták szaporodhatnak. Ez a szemét különféle állatokat is magához vonz, amelyek betegségek hordozói vagy hordozói lehetnek, például patkányokat, csótányokat és szúnyogokat. A szemét kétféleképpen okozhat megbetegedéseket az emberben, mégpedig közvetlenül és közvetve.
1. Közvetlen átvitel
Ha szemetet dobnak bárhová, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy mások hozzáérjenek, akár szándékosan, akár nem. Amikor a test bármely része érintkezésbe kerül a szeméttel, baktériumok vagy baktériumok és paraziták költöznek be a szervezetbe, és különféle betegségeket okoznak. A szemetelés hatása, különösen az éles szemét, például a dobozok és az üvegek, szintén növeli annak kockázatát, hogy a hulladékra véletlenül rálépjenek, vagy mások sérülését okozzák. Ha a bőr megsérül, a baktériumok könnyen bejutnak a szervezetbe, és betegségeket okoznak.
2. Közvetett betegségátvitel
A betegség közvetett átvitele történhet vektorokon vagy betegséghordozó állatokon keresztül, például:
- Patkány
- Légy
- Csótány
- Szúnyog
Ezek az állatok a baktériumok, vírusok, férgek és különféle más betegségeket okozó szerek szervezetbe jutásának hordozói lehetnek. Mint a legyek, amelyek baktériumokat juttathatnak az elfogyasztott ételbe, vagy a szúnyogok, amelyek átvihetik a dengue-vírust, és átvihetik azt egyik emberről a másikra.
Hogyan lehet megelőzni a betegség terjedését szemetelés miatt
A pazarlás okozta különféle betegségek előfordulásának megelőzése nem nehéz, és a legkisebb környezetből, a családból is elkezdhető. Íme olyan lépések, amelyeket Ön és családja megtehet.
- Szokd hozzá a szemetet a helyére dobni
- Több kukát otthon, hogy többé ne legyen lusta keresni vagy a kukához sétálni
- Ne késlekedjen a szemét kiszállításával
- Rendszeresen mosson kezet szappannal és folyó vízzel
- Az étel elmosása főzés előtt
- Ételek főzése készenlétig
- Használjon fedővel ellátott szemetet
- Ne dobja ki a dobozt
- Védőoltás
[[Kapcsolódó cikk]]
Hogyan kell megfelelően kezelni és ártalmatlanítani a hulladékot
Annak elkerülése érdekében, hogy a hulladék felgyülemlik és betegségeket okozzon, az ausztrál Egészségügyi Minisztérium tanácsai alapján az alábbiakban bemutatunk néhány lépést a hulladék megfelelő kezelésére:
1. Ismerje meg a hulladék típusát
A hulladékokat jellemzőik alapján több típusra osztják, például szerves, szervetlen és B3 hulladékra. A szerves hulladék olyan hulladék, amely könnyen lebomlik és lebomlik, például levelek és ételmaradékok. Eközben a szervetlen hulladék biológiailag nem lebomló hulladék, például műanyag, gumi, ásványvizes palackok és mások. Végül a B3 hulladék (veszélyes és mérgező anyagok) háztartási tisztítófolyadékokat, mosószereket, patkánymérget, cipőkrémet, akkumulátorokat, légfrissítőt, olajat és egyebeket tartalmazó hulladék.
2. Válogassa szét a szemetet fajtája szerint
Az ártalmatlanítás előtt a hulladékot típusuk szerint osztályozni kell. Tehát több tárolóedényt kell biztosítania a különböző típusú hulladékok elhelyezéséhez. Ezzel a módszerrel könnyebben megállapíthatja, hogy az összegyűjtött hulladék újrahasznosítható-e, vagy egyszerűen lerakható-e.
3. Ossza ki a szemetet a megfelelő helyekre
A szétválogatás után könnyebben eldöntheti, hogy újrahasznosítja vagy kidobja a szemetet. Például a szervetlen hulladékok újrahasznosíthatók, a B3 hulladék végleges vagy speciális hulladéklerakóban, a szerves hulladék pedig ártalmatlanítható vagy újrahasznosítható komposztba.
Megjegyzések a SehatQ-tól
A lomtalanítás rossz szokás, amelyen sok embernek változtatnia kell. Magunkat is beleértve. Mert amellett, hogy árvizet és környezeti károkat okozhat, a szemét táptalaja lehet különféle betegségeket okozó baktériumoknak és parazitáknak. Vannak olyan szemét okozta betegségek is, amelyek könnyen terjedhetnek egyik emberről a másikra, és járványokhoz vezethetnek. Ezért, ha felhívja a figyelmet arra, hogy a szemetet a helyén dobja ki, az nemcsak magát védi, hanem családját és környezetét is. Ugyan, ne szemetelj, ha nem akarod érezni a rossz következményeket!
