A koragyermekkori fejlődéslélektan 5 területe
A koragyermekkori fejlődés pszichológiája 0-8 éves korban vizsgálja a gyermekek szellemi fejlődésének, viselkedésének, valamint fizikai fejlődésének folyamatát. A kora gyermekkor is aranykort vagy aranykort él át ebben az időszakban. Miért nevezik aranykornak? A 0-8 éves kort a gyerekek aranykorának tekintik, mert ebben az időszakban a Kicsi a legjobban fejlődik testileg és lelkileg egyaránt.
Az aranykorban a gyerekek a legjobban fejlődnek. A korai gyermekkori fejlődéspszichológiának öt olyan területe van, amelyet a szülőknek meg kell érteniük, hogy figyelemmel kísérhessék gyermekeik növekedését és fejlődését ebben az aranykorban. Az öt terület a fejlődés, az eredmények, a viselkedés, az érzelmek és a szocializáció. 1. Haladás
A koragyermekkori fejlődés pszichológiájában három szempont szerepel a Kicsi fejlődésében: a testi, a kognitív (értelmi), valamint a szociális és érzelmi fejlődés. Íme a magyarázat.Fizikai fejlődés:
Ez a fejlődés a gyermek testében bekövetkező változásokra utal. Általában a változás stabil és kiszámítható módon történik. A gyermek fizikai fejlődése magában foglalja a durva és finom motoros készségeket is.Kognitív (intellektuális) fejlődés:
A gyermekek kognitív fejlődése az ismeretek megszerzésének folyamata, beleértve a nyelvet, a képzeletet, az érvelést és a gondolkodási mintákat.Szociális és érzelmi fejlődés:
Ez a fejlődés gyakran összefügg azzal a tendenciával, hogy a gyerekek csoportos tevékenységeket végeznek, például társaikkal játszanak.Ez a fajta tevékenység kisgyermeke szociális fejlődésének része. Mindeközben érzelmi fejlődésébe beletartozik a gyermek érzései és azok kifejezésének módja.
A félelem, a bizalom, a büszkeség, a humor, az önbizalom, sőt a barátság is a szociális-érzelmi fejlődés része.
2. Eredmények
Az eredmények vagy a mérföldkövek fontos szempontok számos koragyermekkori fejlemény értékelésében. Például, ha egy gyermek 18 hónapos korában nem tud járni, a szülőknek vigyázniuk kell rá. A gyermekek fejlődési eredményeinek négy kategóriája van, ezek a fizikai, kognitív (mentális), szociális és érzelmi teljesítmények, valamint a kommunikáció és a nyelv.- Fizikai eredmények: beleértve a finommotorika és a nagymotorika fejlesztését
- Kognitív (szellemi) teljesítmény: a gyerekek gondolkodási, tanulási és problémamegoldó képessége
- Társadalmi és érzelmi eredmények: a gyerekek képessége az érzések kifejezésére és a társas interakciók végrehajtására
- Kommunikációs és nyelvi eredmények: kommunikációs készségek fejlesztése verbálisan és non-verbálisan
3. Viselkedés
Minden gyermek viselkedhet szemtelenül, lázadóan, és időről időre impulzív viselkedést tanúsíthat. Végre elkerülhetetlen a konfliktus közted, mint szülő és a kicsi között, két éves kortól egészen egészen tinédzser koráig, és meg akarja találni az identitását, és új dolgokra vágyik. Ez a viselkedés normálisnak bizonyul, és az érési folyamat része. Vannak azonban olyan gyerekek, akiknek viselkedése nehezen kontrollálható. Ebben az állapotban a szülőknek tanácsos pszichológus segítségét kérni. A gyermekpszichológusok kideríthetik a gyermek viselkedésének kiváltó okát, amely kívül esik a vele egykorú gyermekek viselkedésére vonatkozó normákon. Például agyi rendellenességek, genetika, táplálkozási problémák, családi állapotok és stressz. Ezután egy gyermekpszichológus segít megoldani a problémát.4. Érzelmek
A gyermekek érzelmi fejlődéséhez hozzátartozik az érzelmek és érzések tanulásának képessége. Bizonyos érzelmek vagy érzések okainak megértése segíthet a gyerekeknek ezek kezelésében. Ez az összetett folyamat gyermekkorban kezdődik, és addig tart, amíg a gyermek fel nem nő. Az első érzelmek, amelyek megjelenhetnek a babákban, az öröm, a harag, a szomorúság és a félelem. Továbbá az életkor előrehaladtával a gyermek felismeri és kifejezheti szégyenét, meglepetését, örömét, büszkeségét, sőt empátiát is kifejezhet. A dolgok, amelyek kiváltják a gyermek érzelmi reakcióit, megváltozhatnak. Ugyanúgy, ahogy a gyerekek kezelik.
Vannak gyerekek, akik nehezen tudják kezelni az érzelmeiket. Egyes gyerekek számára az érzelmek kezelése nagyon nehéz lehet. Különösen a temperamentumos gyerekeknek. Egy gyermekpszichológus segíthet kezelni a kicsi érzelmeit, ha megtudja, miért. Ezután a pszichológus stratégiákat keres, és segít a gyermeknek az érzések elfogadásában és a viselkedésével való kapcsolat megértésében. A viselkedési problémák ebben a korban átmenetiek lehetnek, és általában stresszes helyzetekhez kapcsolódnak. Nevezzük testvér születésének, szülői válásnak vagy egy családtag halálának. Emellett a viselkedési problémák agresszív, destruktív, ellenséges, életkoruknak nem megfelelő cselekedetek formájában jelentkezhetnek. A gyakori bomlasztó viselkedési zavarok közé tartozik ellenzéki dacos zavar (PÁRATLAN), magatartási zavar (CD), valamint Figyelemhiányos hiperaktív rendellenesség (ADHD). Mindhárom rendellenesség hasonló tüneteket okoz, és hangulati zavarokhoz és érzelmi problémákhoz vezethet. 5. Szocializáció
A szociális fejlődés szorosan összefügg az érzelmi fejlődéssel. A szocializációs képesség lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy pozitív tevékenységeket végezzenek a családdal, a tanárokkal és az iskolai barátokkal, valamint a szomszédokkal. Ez a folyamat folytatódik, és a gyermek kora életkora a szocializáció fontos időszakává válik. Az egyik kapcsolat és a legfontosabb, hogy jó élményt nyújtson a gyerekeknek, a szülőkkel és azokkal az emberekkel való kapcsolat, akik először gondoskodtak róluk. Ennek a kapcsolatnak a minősége hatással van a gyermek társadalmi fejlődésére későbbi életében. Mindeközben a gyerekek a társaikkal való kapcsolatokon keresztül megtanulják kezdeményezni és fenntartani a szociális interakciókat, megoldani a konfliktusokat, beleértve a felváltva játékidőt, a kompromisszumot, sőt az alkudozást is. Az ilyen típusú játéktevékenység során a gyerekek megtapasztalják a megértés, a cselekvés és a cselekvés célja közötti koordináció folyamatát is. Az élmény révén a gyerekekben barátságok alakulhatnak ki, amelyek végső soron biztonságérzetet hozhatnak a családtagokon kívül. [[Kapcsolódó cikk]]A gyermekek fejlődési rendellenességeinek nyomon követése
A gyermekek fejlődésének növekedését nem csak egészségügyi intézményekben, például egészségügyi központokban, klinikákon és kórházakban lehet nyomon követni, hanem az óvodákban (TK) is. Az ebben az óvodai környezetben végzett monitoringban pedagógusok, szülők és egészségügyi dolgozók vettek részt. Az egészségügyi miniszter 2014. évi 66. számú, a gyermekek növekedésének, fejlődésének és fejlődési zavarainak nyomon követéséről szóló rendelete alapján a fejlődés nyomon követése a következő rendelkezésekkel történik:- A monitorozást 3 havonta végezzük 0-12 hónapos gyermekeknél
- A 12 hónapos és 72 hónapos kor közötti gyermekek esetében a monitorozást 6 havonta végezzük
