Életünk bizonyos pillanataiban gyakran szembesülünk olyan dolgokkal, amelyek nincsenek összhangban azokkal a hiedelmekkel, amelyekben hiszünk. Az is lehet, hogy kénytelen volt megtenni valamit, annak ellenére, hogy belső zűrzavar volt az életben. Ezt az állapotot kognitív disszonanciának nevezik – akkor fordul elő, ha disszonancia (disszonancia) van két hiedelem vagy érték között, és kényelmetlenséget okoz. Hogyan kezelik az emberek a kognitív disszonanciát?
Mi a kognitív disszonancia?
A kognitív disszonancia olyan fogalom, amely két különböző hiedelem vagy értékrenddel szembesülő kellemetlen mentális állapotra utal. Ez az állapot akkor is előfordul, ha valaki olyasmit tesz, ami nincs összhangban a vallott értékekkel és hiedelmekkel. A kognitív disszonancia kifejezést egy Leon Festinger nevű szakértő vezette be elméletként 1957-ben. A kognitív disszonancia elmélet középpontjában az áll, hogy egy személy hogyan próbál következetességet és konformitást elérni attitűdjeiben és viselkedésében. Leon Festinger szerint az egymásnak ellentmondó vagy összeegyeztethetetlen hiedelmek eltörölhetik a belső harmóniát – ezt az állapotot az emberek igyekeznek elkerülni. Ez az értékkonfliktus kellemetlen érzést kelt. A kognitív disszonancia megtapasztalásakor az ember keresni fogja a kényelmetlenség csökkentésének módját. A kognitív disszonancia fogalma régóta a szociálpszichológia egyik legbefolyásosabb elmélete. Ez az elmélet is számos szakértői kutatás tárgya.
Példák kognitív disszonancia állapotokra a mindennapi életben
A kognitív disszonancia egyik példája a dohányzás annak ellenére, hogy károsíthatja a tüdőt.A pszichológiában jól ismert fogalomként a kognitív disszonanciát gyakran tapasztaljuk nap mint nap. Példák a kognitív disszonanciára:
- Egy személy továbbra is dohányzik annak ellenére, hogy megérti, hogy ez a tevékenység károsíthatja az egészségét
- Valaki hazudik, de meggyőzi magát, hogy jót mond
- Valaki elmagyarázta a testmozgás fontosságát, pedig ő maga nem csinálta. Ezt a viselkedést képmutatásnak vagy képmutatásnak nevezik.
- Az ember annak ellenére eszik húst, hogy állatbarátnak mondja magát, aki nem helyesli az állatok levágását. Ez a viselkedés más néven hús paradoxon .
A kognitív disszonancia okai
Számos tényező okoz konfliktust és kognitív disszonanciát. Ezek a tényezők a következők:
1. Más felek nyomása
A kognitív disszonancia gyakran olyan kényszer vagy nyomás eredményeként jön létre, amelyet nehéz elkerülni. Például egy alkalmazott még mindig az irodában dolgozik a Covid-19 világjárvány közepette. Kénytelen volt bemenni az irodába, mert félt, hogy elbocsátják, és hogy fenntartsa jövedelmét. Egy másik eset az
társak nyomása a legközelebbi emberektől. Például egy alkalmazott, aki takarékos, „kénytelen” ételt rendelni online
online hogy elvegyülhessen irodatársaival.
2. Új információk
Időnként az új információk átvétele kognitív disszonancia állapotot és kényelmetlenséget okozhat benne. Például egy pasinak van egy férfi barátja, aki most jött ki ill
színt vall mint homoszexuális férfi. Ez az állapot dilemmává teszi, mert ragaszkodik ahhoz a hitéhez, hogy a homoszexualitás a bűn egyik formája.
3. Meghozott döntések
Emberként továbbra is döntéseket hozunk. Ha két egyformán erős választás előtt állunk, disszonancia állapotot fogunk tapasztalni. Tegyük fel például, hogy egy személy két állásajánlatot kap, egyet a szülői ház közelében, egyet pedig a városon kívül, magasabb fizetéssel. Megzavarhatja a két lehetőség, mert szerinte a családközeliség és a fizetés egyformán fontosak.
Hogyan kezelik az emberek a kognitív disszonanciát
A kognitív disszonancia tapasztalása során fellépő kényelmetlenség számos módszerrel csökkenthető, nevezetesen:
1. Az információ visszautasítása vagy elkerülése
A kognitív disszonanciát gyakran csökkenti azáltal, hogy elkerüljük a hiedelmekkel ütköző új információkat. Például egy dohányos kutatási információkat talál arról, hogy a dohányzás növelheti a tüdőrák szövődményeinek kockázatát. Mivel nehezen tudja elkerülni a dohányzást, előfordulhat, hogy elfelejti az információkat, azt mondja, hogy a kutatás nem feltétlenül igaz, és továbbra is dohányzik. Ezt az állapotot megerősítési torzításnak nevezik.
2. Indokolja
Amikor egy személy kognitív disszonanciát tapasztal, igazolhatja és meggyőzheti magát bizonyos dolgok megtételéről. Például egy alkalmazott kénytelen elkísérni a főnökét alkoholfogyasztásra egy szórakozóhelyen. Még ha aggódik is az alkoholfogyasztás egészségügyi kockázatai miatt, a munkavállaló akkor is megrendelheti az italt, és megindokolhatja, hogy karrierje és főnöke lenyűgözése érdekében teszi.
3. A régi hiedelmek megváltoztatása
A kognitív disszonancia feloldásának másik módja az, hogy megváltoztatják az eddig vallott hiedelmeiket. Például egy dohányos kutatási információkat kap arról, hogy a cigarettafogyasztás növeli a tüdőrák szövődményeinek kockázatát. Az információ elolvasása vagy meghallgatása után megpróbálhatja leszokni a dohányzásról.
Megjegyzések a SehatQ-tól
A kognitív disszonancia egy belső háborús állapot, amikor egy személy két különböző hiedelembe ütközik. Természetesen a társasági életben gyakran tapasztaljuk ezt az állapotot. A kognitív disszonancia elmélet a szociálpszichológia jól ismert és széles körben tanulmányozott fogalmává is vált.
A kognitív disszonancia egyik példája a dohányzás annak ellenére, hogy károsíthatja a tüdőt.A pszichológiában jól ismert fogalomként a kognitív disszonanciát gyakran tapasztaljuk nap mint nap. Példák a kognitív disszonanciára: 
