Hogyan szerezhetek igazolást arról, hogy nem vagyok színvak?
Ahhoz, hogy bizonyítványt kaphasson arról, hogy nem vagy színvak, először el kell végeznie egy színvakságtesztet, hogy megbizonyosodjon a szem egészségi állapotáról. Általában az elvégzett vizsgálat színvak teszt, amely az Ishihara tesztből és a szín előkészítésből áll.1. Ishihara teszt
Az Ishihara teszt egy gyakori részleges színvakság teszt. A folyamat során az orvos megkéri, hogy mutasson olyan számokra vagy betűkre, amelyek homályosan szerepelnek a képen, színes pontok mintájával. Miután rámutatott a két szemmel való látás feltételére, ezután az orvos megkéri, hogy csukja be az egyik szemét, és olvassa el és találja ki a képet, amely színes pontokból áll, amelyek közepén különböző számok vagy formájúak. A nem színvakok kitalálhatják a színes pontok mintájában elrejtett számot. Eközben, ha kiderül, hogy látási problémái vannak színvakság formájában, olyan számokat fog látni, amelyek eltérnek a normál látású egyénekétől. A számok és betűk mellett az orvos arra is kéri Önt, hogy nyomon kövesse bizonyos színek áramlását az ujjával a mellékelt képen. Az Isihara tesztet először egy japán szemész, Shinobu Ishihara fedezte fel 1917-ben.
Bizonyos vizsgálatokon kell átesnie ahhoz, hogy megkapjaigazolás arról, hogy nem színvak.
2. Holmgren teszt és anomaloszkóp
Az Ishihara teszten kívül, amelyet általában a színvak igazolás kérésére használnak, létezik a Holmgren teszt és az anoaloszkóp. A Holmgren teszt vagy a színes gyapjúfonal teszt egy részleges színvakság teszt, amelyet speciálisan tervezett színes gyapjúfonalakkal tesztelnek. A Holmgren-teszt alatt fel kell kérni, hogy vegye fel az utasításban szereplő színű fonalat. Eközben az Anomaloscope tesztet úgy végzik, hogy kitalálják a színt egy mikroszkópszerű műszerben, az Anomaloszkópban. [[Kapcsolódó cikk]]AEz színvakság?
A színvakság egy látászavar, amely miatt az ember nem tud bizonyos színeket látni vagy megkülönböztetni. A színvakságnak két típusa van, nevezetesen a részleges vagy részleges színvakság és a teljes színvakság.1. Részleges színvakság
A részleges színvakságban szenvedő egyének bizonyos színeket nem tudnak jól megkülönböztetni. Például nehéz különbséget tenni a kék és a sárga között. A részleges színvakság két típusra oszlik, és mindegyiknek különböző tünetei vannak.vörös-zöld színvakság
A vörös-zöld színvakság a részleges színvakság leggyakoribb típusa, amelyet a színvakok tapasztalnak. A vörös-zöld színvakságnak többféle típusa létezik, nevezetesen a protanopia, protanomaly, deuteranomaly és deuteranopia.- Protanopia:
Ez a fajta részleges színvakság akkor fordul elő, amikor egy személy a vöröset feketének érzékeli. A protanópiában színvakok narancs-zöldtől sárgáig terjedő színt is látnak.
- Protanomália:
A protanomáliában szenvedők a narancssárga, sárga és piros színt zöldre váltják. A látható zöld szín sem olyan fényes, mint az eredeti szín.
- Deuteranomalia:
A deuteranomáliában szenvedők zöld és sárga színeket, például vöröset látnak. A szenvedőknek nehézséget okoz a lila és a kék megkülönböztetése is.
- Deuteranopia:
Ez az állapot azt eredményezi, hogy a szenvedő a zöld színt bézsre, a vörös színt pedig sárgásbarnára látja.
Kék-sárga színvak
A kék-sárga színvakság a részleges színvakság ritka típusa a vörös-zöld színvaksághoz képest. A kék-sárga színvakságnak 2 típusa van, nevezetesen a tritanomaly és a tritanopia.- Tritanomaly:
A tritanomalyában szenvedő egyének azt fogják látni, hogy a kék szín zöldebbé válik. Ez az állapot azt is megnehezíti a betegek számára, hogy különbséget tegyenek a vörös és a sárga között.
- Tritanopia:
Ez a fajta részleges színvakság azt eredményezi, hogy a szenvedő kéket, mint zöldet, lilát, mint vöröset, és sárgát rózsaszínnek lát.
2. Teljes színvakság
A teljes színvakságban szenvedők egyáltalán nem képesek megkülönböztetni a színeket, ezt monokromatizmusnak is nevezik. A látott dolgok csak a szürke, fehér és fekete árnyalatai voltak.Színvakság
Fontos, hogy előre jelezze a színvakságot önmagában, gyermekében és a hozzá legközelebb állókban. A színvakságban szenvedők jellemzője, hogy eltérően érzékelik a színeket, és nem tudnak bizonyos színeket megkülönböztetni. A színvakságra általában gyermekkoruk óta jellemző a színek megnevezésének nehézsége, ellentétben a színeket könnyen felismerő társaikkal. A színvakságban szenvedő egyének néhány jellemzője, többek között: 1. Nehézségek az iskolai színekkel kapcsolatos órák követésében2. A nyers és a főtt hús színét nehéz megkülönböztetni
3. Nehéz megkülönböztetni a közlekedési lámpák színét
